Kisajátítják az ingatlanomat! Mit tehetek?

De mit tehetünk abban az esetben, ha a kisajátítási eljárás már megindult? Milyen lehetőségei vannak a tulajdonosnak a kisajátítással szemben? Ennek megválaszolásához elsődlegesen azt kell szemrevételezni, hogy melyek azok a fő kérdések, amit a hatóság és a bíróság vizsgál egy kisajátítás során.

A kisajátítási eljárásban az egyéb számos feltétel vizsgálata mellett alapvetően két fő kérdésben kell döntést hozni. Egyrészt, hogy a kisajátítás jogalapja, azaz a kisajátítási cél (pl. útépítés, bányászat) közérdekű célnak minősül-e. Ez azonban még nem elegendő a kisajátítás jogalapja fennállásának megállapítására, ugyanis a vonatkozó jogszabályok azt is előírják, hogy a hatóságnak többek között azt is vizsgálni kell, hogy a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják-e. Mind ezek bizonyítása, igazolása a kisajátítást kérő feladata, amit már a kisajátítási kérelemben elő kell adni és megfelelően igazolni.

Amennyiben a kormányhivatal megállapítja a jogalap fennállását, úgy a következő fő kérdés a kisajátításra kerülő ingatlan, vagy ingatlanrész forgalmi értéke, ami a kártalanítás alapját fogja képezni. Mivel ez különleges szakértelmet kíván, a kormányhivatal igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt rendel ki ennek megállapítására. A fentiekből már látható, hogy az ingatlan tulajdonosa is alapvetően ezzel a két fő kérdéssel szemben tud fellépni, kifogást előterjeszteni.

A tulajdonos, mint ügyfél mindkét kérdés tekintetében a hatóság előtti eljárásban jogosult nyilatkozatot, észrevételeket tenni. A szakértői véleményben megállapított forgalmi értékkel szemben, és úgy összességében szakvéleménnyel szemben legkésőbb a kisajátítási tárgyaláson van lehetőség észrevételt tenni, a szakértői vélemény kiegészítését kérni. A szakértői vélemények elkészítésére szigorú, leginkább a bírói gyakorlat által kimunkált szabályok vonatkoznak, ezért egy nem megfelelően elkészített szakvélemény esetén a tulajdonos eredményesen léphet fel, már az eljárás során is.

Miután a hatóság döntött a kisajátításról, és határozatát kézbesítette a tulajdonos részére az a közléssel jogerőssé válik, így azzal szemben már csak az általánosnál rövidebb határidővel, 15 napon belül bírósági úton van helye jogorvoslatnak. A peres eljárás során a bíróság elsődlegesen a kisajátítási eljárás jogszerűségét vizsgálja, és kizárólag azt, amit a keresetlevélben a felperes kért. A peres eljárás során a fentieken kívül, azaz a jogalap és kártalanítás összegén kívül, az ügy érdemére kiható eljárási hibát lehet még kifogásolni.

A kisajátítással szembeni kifogásokat mindenképpen érdemes már a kisajátítási eljárás során teljes körűen előterjeszteni. Már a hatósági eljárás során is felmerülhetnek, olyan kérdések, amelyek nem megfelelő kezelése akadályát képezheti az eljárással szembeni eredményes fellépésnek. Ezért mindenképpen indokolt a szakterületen jártas jogi szakértő bevonása már a hatósági eljárás szakaszában is.

Szerzőnk dr. Jean Kornél ügyvéd, a Jogado Blog szakértője

Ecovis Hungary Legal, ecovis.hu