Lehet-e példakép a különutas Argentína? 6 kérdés, 6 válasz

Van egy távoli ország, amely olykor egy lapra kerül Magyarországgal, pedig sok szempontból igen távol esik tőle. Ugyanakkor az IMF igazgatótanácsának év eleji ülésén egyedüliként támogatta a magyar gazdaságpolitikát. Különösen a magánnyugdíj ügy kapcsán lett erős a párhuzam Magyarország és Argentína között, utóbbi ugyanis 2008-ban államosította a magánpénztári pillért.

Az IMF-fel ápolt hűvös viszony is közös vonásunk, ahogy van közösség a költségvetés egyszeri bevételekkel való kiigazításában is. Van tehát néhány apropója, hogy a különutas Argentínát közelebbről megismerjük. Hat kérdés, hat válasz a pampák különutas országáról.

Miért szakított Argentína az IMF-fel?

A hűvös viszony gyökere az argentin-válságra nyúlik vissza, amely a 2000-es évek elején mintegy 100 milliárd dolláros államadósság fizetésképtelenségében csúcsosodott ki. 2000 márciusában Argentína mentőcsomagot kapott, amelynek jó része az IMF-től jött. A kezdeti 7 milliárd dolláros összeget később megemelték, a visszafizetés ütemezését kinyújtották, a hitelprogramért cserébe hiánylefaragás indult. Az évek múltával Nestor Kirchner akkori államfőnek elege lett a hitelprogramból és annak feltételeiből, azzal vágta rá az ajtót a válság során hitelt nyújtó Valutaalapra, “nincs az az isten”, hogy Argentína újra az IMF-hez forduljon – Kirchner az IMF-et hibáztatta, szerinte az IMF hitelfeltételei vezettek elhúzódó krízishez. Kirchner 2005-ben bejelentette, hogy Argentína egy összegben visszafizeti adósságát az IMF-nek, ami az akkori teljes államadósság csaknem 9%-a volt. A részben jegybanki tartalékokból megvalósult ügylet után a következő évekre nem maradt törlesztési kötelezettsége a Valutaalappal szemben. Már ezt megelőzően is számos vita volt arról, mi lenne a helyes argentin út, az ügy mindenesetre nem volt sikersztori az IMF-nek, hitelprogramjaiban alkalmazott feltételeit ezután sokan megkérdőjelezték.

Tovább a Portfolio.hu cikkére.