Ennyi illetéket kell fizetned 2010-ben a kocsi, lakás, örökség után

Az adóhivatal honlapján tegnap közzétette a 2010-es illetéktáblázatokat. A különböző típusú illetékek mértékét az illetéktörvényben (1990. évi XCIII. tv.) szabályozta az Országgyűlés. A legjelentősebb változások az ingatlan visszterhes átruházása (pl. adás-vétel) után fizetendő illeték körében történt.

Öröklés és ajándékozás

Öröklés és ajándékozás után az illeték mértéke – az örökölt vagyontárgy vagy az ajándék értékén kívül – két tényezőtől függ. Az egyik fontos tényező az illetékek kiszabásánál, hogy öröklési és ajándékozási illeték esetén a lakástulajdon-szerzés után az illeték mértéke kedvezőbb az általános esetnél.

A másik szempont az illetékek megállapításkor, hogy az örökös vagy a megajándékozott milyen rokonságban áll az örökhagyóval illetve az ajándékozóval. A rokonsági fokokat a törvény három kategóriába sorolja, a legszorosabb rokoni kapcsolat (I. csoport) esetén a legalacsonyabb az illeték mértéke, míg a III. csoportban – laza vagy nem létező rokonsági kapcsolat esetén – a legmagasabb az illeték százalékos mértéke.

Az első, legkedvezőbb illetékfizetési kategóriába – az örökhagyó következő rokonai tartoznak: az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája. Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel; az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.

A második csoportba az örökhagyó – I. csoportban nem szereplő – unokája, nagyszülője, testvére tartozik, a harmadik kategóriába pedig minden más örökös vagy megajándékozott kerül.

A fenti táblázat alapján ki lehet számolni, hogy általában mennyi illetéket kell fizetni, azonban a törvény számos esetben biztosít illetékmentességet vagy kedvezményt. Így például nem kell illetéket fizetni a 150 ezer forintot meg nem haladó értékű ajándékok után vagy olyan esetben, ha az ajándék megszerzését követően személyi jövedelemadót vagy járulékot kell fizetni.

Mentes az illetékfizetés alól a takarékbetét öröklése, valamint a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség. Továbbá öröklés esetén 20 millió forint tiszta örökrész mentes az illetékfizetés alól minden I. csoportba tartozó örökös számára. A “haláladónak” nevezett öröklési illetéket – közvetlen rokonok esetén, 20 millió forintig – még 2009. január 1-jei hatállyal törölte el az Országgyűlés.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Az ingatlanok megszerzése utáni illeték mértéke jelentősen enyhült 2010-ben a tavalyi évben érvényes értékekhez képest. Általános esetben az ingatlanszerzési illeték mértéke 1 milliárd forint értékig 4%, az ingatlan értékének ezt meghaladó része után pedig 2%, azzal a kikötéssel, hogy egy ingatlan átruházása esetén legfeljebb 200 millió forint illetéket kell fizetni. Utóbbi feltétel azt jelenti, hogy 9 milliárd forint ingatlanérték után a megállapított illeték összege konstans 200 millió forint.

Lakástulajdon szerzése esetén a lakás értékének első 4 millió forintjáig határozott az Országgyűlés a kedvezményes, 2%-os illetékkulcsról, 4 millió forint felett itt is 4% az illeték mértéke.

Amennyiben egy vállalkozás ingatlanforgalmazási céllal vesz meg egy ingatlant, úgy 2% illetéket kell az ingatlan teljes értéke után fizetnie, és ugyanez a kulcs érvényes a hitelintézetek ingatlanszerzésekor is.

Öröklés vagy ajándékozás útján szerzett gépjárművek és pótkocsik után pedig a fenti táblázat értékeinek kétszeresét kell fizetniük az örökösöknek, megajándékozottaknak.

Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának (praxisjog) megszerzése után fizetendő illeték mértéke az illetékalap 10%-a függetlenül attól, hogy a szerzés ingyenes (öröklés, ajándékozás) vagy visszterhes volt.