Elégedett lakók nélkül nincs városrevitalizáció

A REevolutio Consulting szeptember 29-i Városrevitalizációs Konferenciáján fejlesztők, építészek, urbanisták és szakpolitikusok egyes városrészek újjáélesztésének lehetőségeiről osztották meg tapasztalataikat, elképzeléseiket a hallgatósággal.

Az előadók egyetértettek abban, hogy a városrevitalizáció nem lehet sikeres a szereplők együttműködése, valamint a lakosság bevonása nélkül.

A konferencia előadásai több problémát is az érdeklődők elé tártak, amelyeknek a megoldása a jövő feladata. A szakemberek az együttműködés és a folyamatos párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a piaci szereplők és a közszféra között. A fejlesztésekben rejlő lehetőségek javításához elkerülhetetlen lenne a megfelelő, a jelenleginél rugalmasabb jogszabályi háttér megteremtése.

Egy városrevitalizáció csak akkor sikeres és hosszú távon fenntartható, ha a lakosság és a térhasználók bevonásával zajlik, az embereket szolgálja. Az előzetes tervezés során nem lehet figyelmen kívül hagyni a szegregáció problémáját és a különböző érdekellentéteket.

A kerekasztal beszélgetés központi felvetése volt, hogy egy idegenforgalmilag kiemelkedő, de élhetetlen városrészt hogyan lehet és miért kell újra vonzóvá tenni a helyiek számára. Egyes városrészek rehabilitálása során folyamatosan fejlesztendő a társadalom integrációja és részvétele. A fenntarthatóság kérdéskörében az előadók többsége a hosszú távú gazdasági tervezés mellett a környezetbarát gondolkodás jelentőségére is felhívta a figyelmet.

A településfejlesztés során napjainkban az építésről az újjáélesztésre került a hangsúly, a városrevitalizáció célja az egyes térrészek élettel telivé tétele és a XXI. századi lakossági igényeknek való megfelelés.

 
A REevolutio Városrevitalizációs Konferencia célja az volt, hogy a témát minél több érintett résztvevő – a szabályozó, a fejlesztő, a tervező – szemszögéből is megközelítse.

Kolozsváry-Kiss Árpád, a REevolutio Consulting ügyvezetőjének megnyitóbeszédét követően Fegyverneky Sándor országos főépítész az állam és az önkormányzat szabályozó szerepét mutatta be, hangsúlyozva, hogy csak az a fejlesztés működőképes, amely előre gondol a hosszú távú fenntarthatóságra és a megfelelő kulturális környezetre. Tipold Ferenc, az NFGM részéről a városok támogatási lehetőségeit, a jelenlegi településfejlesztési koncepciókat ismertette a jelenlévőkkel.

Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze a főváros élhetővé tételének lehetőségeit tárta fel, különös tekintettel a történelmi hagyományokra épülő Budapest szíve programra. A főépítész asszony kiemelten fontosnak tartja a többközpontú város megteremtését – így a nagyobb közlekedési csomópontok, mint például a Flórián tér, a Határ út vagy az Örs vezér tér környékének élhető városrész-központtá tételét. Gauder Péter a Studio Metropolitana vezetője magát az embert, a “humánfaktort” helyezi a városrevitalizáció középpontjába.

Varju László, az NFGM államtitkára a Csepel-szigeti térség településeinek összefogását állította példaként az érdeklődők elé, ismertetve a területben rejlő turisztikai és rekreációs lehetőségeket. Schreffel János, XI. kerületi főépítész az egykori Skála helyén épülő Allee körül kialakuló új városrész, valamint a Kopaszi gát fejlesztéseire hívta el a figyelmet. Jordán Péter a SEM IX Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a IX. kerületben úgy sikerült rehabilitáció során létrejövő zöld felületeket megőrizni, hogy a lakosságot is érdekeltté tették az udvarok szépségének megtartásában. Riz Levente, Rákosmente polgármestere azt a folyamatot szemléltette, amelynek köszönhetően a 80-as években kialakított barátságtalan lakótelepi környezetből egy modern kertváros kerül kialakításra a XVII. kerületben. Alföldi György, a RÉV 8 vezérigazgatója szerint a lakosság részvételét kell erősíteni a tervezés során.