Minőségi problémák az építőiparban – Van megoldás

A hazai építőipar építési minőséggel kapcsolatos problémái vitathatatlanok, okai sokrétűek. Egyre több probléma kerül felszínre, míg korábban csak az utaink, autópályáink minőségét szidtuk és hasonlítgattuk más országok utainak minőségéhez, ma már az új építésű lakóházak kivitelezési minőségeivel van tele a sajtó. A minőségügyi problémák sokrétűek, gyakran a beruházó vagy az építő szakmai hiányosságai miatt jönnek létre, de igen gyakori a “nem megfelelő szándékkal” épített épület, azaz az “egyprojektes cégek” rövidtávú gondolkodásmódja, a mértéktelen spórolás az építőanyagok vagy a megfelelő megoldások minőségével. Az alábbiakban Járosi Tamás, a www.ingatlanszakmai.info munkatársának írását olvashatják a témában.

Véleményünk szerint a problémák egyik fő oka az a kaotikus helyzet, amely a szabványok körül van. Beruházók, kivitelezők szerződéseikben könnyen írják le, hogy “I. osztályú minőségben elvárt…”, de viszonylag konkrét fogalma a piacon nincsen senkinek a minőségi osztályokról. Tapasztalataink alapján a szakemberek inkább szokásjogokra, saját szakmai véleményükre hivatkoznak, mint sem az adott munkarészhez kapcsolódó szabványok rendelkezéseire, így a legtöbb hiba megítélése, a minőségi kifogások jogosságának eldöntése egyfajta alku során kerül eldöntésre.

Az építőipar, az építőiparban lévő szakemberek, a beruházók és a végfelhasználók egyöntetű érdeke lenne, hogy a szabványok kapcsán egységes, könnyen elérhető és könnyen érthető szabályozás jöjjön létre.

Jelen pillanatban bizonyos minőségi kérdéseket rendkívül nehéz számok, mérések alapján megítélni, sokszor lehetetlen egy adott munkarész minőségéről a szabványok írott adatai alapján döntést hozni. A gyakorlatban egy adott munkarész minősítése az építés helyszínén a szakemberek közötti megbeszélés tárgya.

Amikor tehát a vásárló lakást vesz, hiába van rögzítve a szerződésben, hogy a lakást “I. osztályú minőségben” kell átadni, hiszen sok szakember sokféleképpen ítéli meg mit jelent ez a gyakorlatban (Általános példaként szoktuk azt az esetet elmondani, amivel gyakran találkozunk: Belső vakolás után a kivitelezők és a műszaki ellenőrök parázs vitában szoktak megállapodni a helyszínen, hogy a vakolásban 2 méteren hány centi dőlés lehet?).

Léteznek ugyan szabványok, de egy részük érvényes, más részük már hatályát veszítette, harmadik részük pedig még más szabványokkal ütköző “EU szabvány”. A szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület honlapján lehet keresgélni (www.mszt.hu) azonban a rengeteg szabvány között nehéz és időigényes feladat már csak a szabvány nevét is megtalálni. Az építőiparral kapcsolatos szabványok nagy része angol nyelvű, a több száz szabvány lekérése valahol ötszázezer és egymillió forint közötti költség lehet (3-4 ezer forint/szabvány). A szabványok nehéz elérhetősége és a költségek meglepő volumene miatt szinte nincs olyan építőipari vagy beruházó cég hazánkban akinek kigyűjtött és alkalmazható szabványgyűjteménye van.

Olyan piacon, ahol talán a legváltozatosabb technológiákkal és a legszélesebb körű anyagválasztási lehetőséggel rendelkezhet mindenki, egyértelmű és elsődleges fontosságú a minősítési kérdések hatósági szintű egységesítése. Szükséges lenne legalább a fő munkanemek szintjén egységesíteni, egyértelművé és könnyen elérhetővé tenni mindenki számára mit tervezthet, mit építhet. Amennyiben az állam fontos céljának tekinti a létrejövő épületek hosszú távon vállalható minőségének kérdését, első lépésként olyan egységes, lehetőleg ingyen elérhető (pl: internetről letölthető) szabványkönyvet kellene készíteni, amely csak és kizárólag egy témával (pl: lakóépületek) foglalkozik, röviden és könnyen érthetően szabályozza a felhasználható szerkezetek leírását, az adott (fő) munkarész minősítésének megítélését számokra mérésekre alapozva. Ennek a “kézikönyvnek” a kidolgozása időigényes feladat, de hiányában a mai viszonyok között szinte elmondható, hogy mindenki azt csinál amit akar?

A lakásépítés minőségével, a garanciális kötelezettséggel kapcsolatban ajánljuk az alábbi jogszabályok áttekintését: (a jogszabályok letölthetőek a www.magyarorszag.hu/ugyintezo/jogszabalyok linkről)

11/1985 (VI.23.) ÉVM-IM-KM-BM együttes rendelet – Épületszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről

181/2003 (XI.5.) Korm. Rendelet – A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról

3/2003 (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól