TOVÁBBRA IS A BEFEKTETŐK DIKTÁLNAK A BUDAPESTI INGATLANPIACON

A Duna House legfrissebb adatai szerint a 2025 áprilisában Budapesten zárult adásvételek csaknem felében befektetési célból vásároltak ingatlant – ez a tendencia új lendületet adhat a fővárosi piac szerkezetének és árazásának is.

A Duna House adatai alapján 2025 áprilisában a fővárosi lakásvásárlók 43%-a befektetési céllal szerzett ingatlant. Ez az arány január óta folyamatosan emelkedett, márciusban állt rekordmagas szinten 45%-kal.

Eközben az adásvételek száma országos és budapesti szinten is csökkent, így az adatok azt jelzik, hogy a budapesti piac még a keresletcsökkenés mellett is vonzó terep maradt a tőkebefektetők számára.

Tőkeerős vevők dominanciája

A befektetők által vásárolt ingatlanokra átlagosan 74,8 millió forintot költöttek, ami jelentősen meghaladja az első lakást vásárlók átlagos, 66,4 millió forintos költését. A fővárosi piacon ezzel párhuzamosan tovább nőttek az árak, különösen a belső kerületekben, ahol a téglalakások átlagos négyzetméterára elérte, sőt egyes részeken már meg is haladta az 1,3 millió forintot.

„Míg tavaly áprilisban a pesti oldalon eladott ingatlanok többsége a 600-800 ezer Ft/m² árkategóriába esett, idén már az 1,2-1,4 millió Ft/m² közötti áron kínált lakások dominálják a piacot” – mutatott rá Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője arra, hogy a befektetési célú vásárlások túlsúlya miként alakítja át a kínálat összetételét is.

Pénzügyileg tudatosabb eladók

Az eladók motivációs háttere is jól tükrözi a piaci átalakulást: Budapesten az ingatlanukat értékesítők 40%-a korábbi befektetésétől vált meg. Ez az arány, kiegészülve azzal, hogy csökkent a 60 év felettiek jelenléte az eladói oldalon, a fiatalabb, pénzügyileg tudatosabb befektetői kör aktívabb piaci jelenlétére utal.

Jövőbeli kilátások

A befektetési célú tranzakciók nagy aránya erősítheti a prémiumszegmens pozícióját, ugyanakkor új kihívások elé állíthatja az első lakásvásárlókat, akik számára a belépési küszöb tovább emelkedhet.

A trend rámutat arra is, hogy a lakáspiac nem csupán lakhatási funkciót tölt be, hanem továbbra is fontos eszköze a vagyonmegőrzésnek és hozamtermelésnek – különösen a magas inflációval és volatilisebb pénzpiacokkal terhelt gazdasági környezetben.