Tenger nincs, de nagyot ugrott a tengeri forgalom…

Tenger nélkül is jelentős mennyiségű áru érkezett konténerekben a tengeren: közel 20 százalékkal nőtt a Magyarországra tengeri fuvarozással érkező konténeres áruforgalom 2021 első félévében az előző év azonos időszakához képest.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elemzése szerint a forgalom 64 százaléka import volt, az áruk főként Távol-Keletről, a dél-európai kikötőkön keresztül – elsősorban nyersanyagként a feldolgozóiparba – érkeztek Magyarországra. A késztermékek ugyanakkor többnyire közúti fuvarozásban, kisebb részt vasúton hagyják el az országot.

Az MLSZKSZ gyűjtésében szereplő tengeri fuvarszervező hajóscégek lefedik a magyar konténeres piac több mint 95 százalékát, adataik jól mutatják a magyar gazdaság világpiaci változásokra adott reakcióját, az árufuvarozási teljesítményt, és jelzik az ország gazdasági trendjeit is.

A 2021 első félévében a tengeren keresztül érkező rakott konténerforgalom 168 145 TEU volt, ami 20 százalékos növekedést jelent 2020 hasonló időszakához képest. Noha a tavalyi bázis a pandémia miatt alacsonyabb volt, az idei év első félévének forgalma elérte a járvány előtti évek szintjét. Mindeközben a tengeri áruszállítás problémái miatt – a többi között a konténerhiány, Szuezi-csatorna forgalmának leállása – több mint ötszörösére nőttek, és továbbra is nőnek a tengeri szállítás díjai. A díjak ráadásul akár egy adott hónapon belül is jelentős mértékben változhatnak.

Magyarország 2020 I. és 2021 I. félévi tengeri konténerforgalmak összehasonlítása irányonként

A magyarországi tengeri konténeres forgalmának legnagyobb része import (64 százalék), amely javarészt déli kikötőkön keresztül (például Trieszt, lásd nyitóképünkön), vasútra vagy kamionokra rakva érkezik az országba.

Mindez azt mutatja, hogy továbbra is nagyon erős a hazai feldolgozóipari háttér, amely igényli a külföldi, főként távol-keleti nyersanyagot. 2020-ban a déli irányból érkező áruk volumene tizenegyszerese volt az északinak, 2021 első felében ez az arány hétszeres különbségre mérséklődött, köszönhetően az észak felől érkező importáruk 78 százalékos növekedésének.

A késztermékek többnyire közúti fuvarozásban és kisebb mértékben vasúton hagyják el az országot. Magyarországról a tengeri forgalomba távozó északi és déli irányú export nagyjából kiegyenlített, de jelentős változásokat mutat a korábbi évhez képest. Miközben a déli irányú magyar exportforgalom csak kis mértékben emelkedett, addig az északi irányú export markánsan, 66 százalékkal nőtt.
A tengeri szállítási problémák és a fuvardíjak drasztikus emelkedése miatt a korábban drágább interkontinentális vasúti fuvarozás iránt is megnőtt a kereslet, ennek a folyamatnak pedig középtávon Magyarország is nyertese lehet.

Noha a növekvő kereslet miatt a vasúti díjak is jelentősen emelkedtek (pl. Shanghai-Budapest, 40’-s HQ konténer, vasúti fuvar díja 2019 novemberi 3.500 amerikai dollárról 2021 júliusára 15.500 dollárra emelkedett), mostanra a két fuvarozási mód díjai kiegyenlítődtek. Az interkontinentális vasúti fuvarozás iránti növekvő igény rámutatott arra, hogy az Ázsiából Európába érkező árukat kezelő lengyel és fehérorosz terminálok már nem képesek kiszolgálni a forgalmat.

A malaszewiczei vasúti átrakó maximális kapacitásának határán működik, gyakori a 6-10 napos várakozások és torlódások az Ázsiából érkező szerelvények esetében. Az Európa és Ázsia közötti vasúti forgalomban jelentős enyhítést hozhat jövő évtől a magyarországi Fényeslitkén épülő East-West Gate intermodális vasúti terminál, amely egyben Magyarországot is aktívan bekapcsolja a két kontinens közötti vasúti áruforgalomba.

„Mélyreható változások zajlanak a nemzetközi fuvarozási piacon, amelyek jelentős hatással vannak nemcsak a tengeri és vasúti, hanem elsősorban a távolsági közúti szállítmányozásra. Az MLSZKSZ célja, hogy segítse a magyar szállítmányozási piac szereplőit felkészülni a változásokra és a környezetbarát fuvarozási módokra való áttérésre. Csak ezáltal tudják megőrizni versenyképességüket és lesznek teljesíthetők a magyar és uniós klímacélok” – hangsúlyozta Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára.
Ennek részeként rendezi meg az MLSZKSZ 2021. október 14-15-én a Kelet-Európai Intermodális Konferenciát Budapesten, amelyen többek között a magyar logisztikai piac távol-keleti lehetőségeiről, a globális változásokra való felkészülésről, a környezetbarát szállítási módokról és az intermodális fuvarozás trendjeiről, megoldásairól is szó lesz.