Mikor bukhatjuk el a kifizetett foglalót lakásvásárlóként?

Ha lakásvásárlás előtt állunk, akkor nem árt néhány alapfogalommal tisztában lennünk. Mi az a foglaló? Mikor adunk foglalót? Mi a különbség az előleg és a foglaló között? Milyen esetben bukhatjuk el a már megfizetett részletet? Ezeket a kérdéseket válaszolták meg a Bankmonitor szakértői.
Sokszor nem tudjuk egy összegben kifizetni a kiszemelt lakás vételárát az adásvételi szerződés aláírásakor: például azért, mert lakáshitelt vennénk fel, és az utolsó vételárrészletet abból teljesítenénk. De az is előfordulhat, hogy bár rendelkezésünkre áll a teljes vételár, mi mégis csak egy részét szeretnénk megfizetni a szerződés aláírásakor. Ilyenkor adhatunk előleget vagy foglalót.

Ez például akkor lehet jó megoldás, ha az első részletekből az ingatlanhoz kapcsolódó valamilyen tartozást – közüzemi tartozásokat, ingatlant terhelő jelzáloghitelt – kellene rendeznie az eladónak. A vételár többi részét pedig csak akkor fizetnénk ki, ha az eladó igazolja, hogy hiteltartozását, esetleges elmaradásait már rendezte.

Foglalót vagy előleget?

Van tehát lehetőség a lakás vételárát részletekben megfizetni. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy az egyes részleteket milyen jogcímen adnánk át az eladó részére. De mi is a különbség közöttük?
Az előleg: gyakorlatilag minden részlet a teljes ár kifizetéséig előlegnek tekinthető. Ha a lakásvásárlás mégis füstbe menne, akkor az addig megfizetett előleg összege vissza jár a vevőnek.
A foglaló: a foglaló is egy előzetesen megfizetett vételárrészlet – ebből a szempontból az előleghez hasonló -, ugyanakkor igen szigorú speciális szabályok érvényesek rá.

Ha a lakásvásárlás a vevő hibájából hiúsulna meg, akkor a foglaló összegét nem kapja vissza, az az eladót illeti meg. Ha az eladó a hibás az adásvétel meghiúsulásáért, akkor a foglaló összegének dupláját köteles a vevő részére megfizetni. Ha egyik fél sem hibázott, vagy mindkét félnek felróható, hogy a szerződésben foglaltak nem teljesültek, akkor a foglaló összegét szükséges visszafizetnie az eladónak a vevő részére.
A foglaló a szerződésből eredő elkötelezettség mértékét hivatott alátámasztani, megnövelni. Hiszen az összege jól mutatja, hogy mit veszíthetnek a felek, amennyiben a szerződés az ő hibájából hiúsulna meg. Fontos tudni azonban, hogy mind a foglaló, mind az előleg a vételár részét képezi: a teljes ár összegébe a megfizetett foglaló is beleszámít.

Mekkora  foglalót adjunk?

A foglaló jellemzően a vételár 10 százaléka szokott lenni. Ez a tétel sem csekély: egy 60 millió forint vételárú ingatlan esetében mindkét fél 6 millió forintot kockáztat a szerződés meghiúsulása esetén. Ennél jóval nagyobb mértékű foglalóban fölösleges megállapodni, ugyanis a túlzottnak ítélt összegét a bíróság a kötelezett kérésére mérsékelheti.
Fontos, hogy az adásvételi szerződésből ki kell derülnie, mely részletből, mekkora összeget tekint a két fél foglalónak. Ha ez nincs nevesítve, akkor a megfizetett részletek előlegnek számítanak. Vagyis automatikusan nem tekinthető a vételár 10 százaléka foglalónak anélkül, hogy ezt az adásvételi szerződésben leírnák.

Foglaló, kártérítés és kötbér

A foglaló mellett tartalmazhat az adásvételi szerződés kártérítésre, kötbérre vonatkozó kikötéseket is. Például, ha egy újépítésű lakás átadására a szerződésben foglalt határidőnél később kerülne sor, akkor kötbér illetheti meg a vevőt. Az eladó pedig akkor kaphat plusz összeget, ha például a vevő nem teljesíti az adott vételárrészletet határidőre.
Fontos tudni, hogy a szerződés meghiúsulása, a foglaló elvesztése nem azt jelenti, hogy mentesül a szerződő a kötbér, vagy épp a kártérítés megfizetése alól. Az viszont igaz, hogy a kötbér és a kártérítés összegébe beleszámít a foglaló.

Példa: tegyük fel, hogy 60 millió forintért vennénk lakást, a vételár 10%-a pedig foglalónak minősül a szerződés alapján. Amennyiben az eladó hibájából meghiúsul a szerződés, akkor a foglaló kétszeresét, vagyis 12 millió forintot kellene visszafizetnie az eladónak részünkre. Ha a szerződés megszűnéséig egyéb szerződési kötelezettségeinek elmaradása miatt 1 millió forint kötbért is fizetnie kellett az eladónak a részünkre, akkor ezen összeggel csökkenthető a 12 milliós fizetési kötelezettség. Vagyis a szerződés meghiúsulásakor “csupán” 11 millió forintot kapunk a foglaló kétszereséből vissza. (Természetesen a többi vételárrészletet – előleget – is rendeznie kell felénk az eladónak.)

Ha nem kapunk hitelt, bukjuk a foglalót?

Ha a bank nem tart minket hitelképesnek, vagy kisebb összegű lakáshitelre lennénk jogosultak, akkor a vételárból hiányzó összeget nekünk kell előteremtenünk más forrásból. Ha erre nem vagyunk képesek, akkor a lakásvásárlás a mi hibánkból hiúsulna meg, vagyis a foglaló összegét elbuknánk.
Több dolgot is tehetünk a helyzet az elkerülése érdekében. Az adásvételi szerződésbe bele lehet például írni, hogy a hiteligénylés elutasítása nem tekinthető a mi hibánknak, vagyis ebben az esetben is visszajár nekünk a foglaló összege. Itt fontos, hogy az eladó is belemenjen ebbe a külön kikötésbe, hiszen ez számára egy hátrányos feltétel.

Segíthet az is, ha már a lakáskeresést megelőzően kiválasztjuk a hitelező bankot és hitelt. Illetve megéri előzetes hitelminősítést kérni az aktuális helyzetünk alapján, így kiderülhet, hogy munkahelyünk, demográfiai adataink, jövedelmünk alapján mennyi hitelre lehetünk jogosultak. (Az ingatlan állapota, értéke még természetesen jelentősen változtathat a minősítés eredményén.)
A lakás kiválasztása után jó ötlet lehet előzetes értékbecslést készíttetni az ingatlanról. Így megtudhatjuk, hogy a bank adna-e lakáshitelt az ingatlan megvásárlására – van-e esetleg valamilyen kizáró körülmény –, illetve a lakás reális értékét is megismerhetjük. Az ingatlan felértékelésének a díja körülbelül 30-40 ezer forint, de érdemes lehet ezt előre kifizetni, hiszen a szerződést készítő ügyvéd díja, illetve a foglaló összege ennél jóval nagyobb lehet.

Mi a helyzet akkor, ha a koronavírus miatt kerülünk késedelembe?

A jelenlegi járványhelyzet miatt sokakban felmerülhet a kérdés: mi történik akkor, ha betegség, esetleg karantén miatt csúszunk meg a vételár megfizetésével? Ez nehéz helyzet, ugyanakkor a járvány miatt jó eséllyel nem tekintenék ezt a mulasztást – esetlegesen a szerződés megszűnését – a mi hibánknak. Érdemes azonban az esetleges jogviták elkerülése végett belefoglalni az adásvételi szerződésbe, hogy a járvány miatti késedelem nem róható fel egyik félnek sem.