Lassan elindulhatnak a kedvezményes rozsdaövezeti fejleszések

A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölését véleményező testület várja a javaslatokat, hogy mely leromlott állapotú, korábban ipari vagy egyéb gazdasági célra használt ingatlanok kerüljenek be a kormányzati programba – olvasható a testület minapi közleményében.

A kormány célja, hogy a leromlott állapotú területek, illetve városrészek rehabilitációjának megvalósításában segítsen. Ezért korábban döntés született, hogy a használaton kívül került vagy alulhasznosított, rossz fizikai állapotban lévő, környezetszennyezéssel terhelt egykori ipari és gazdasági területek fejlesztését a kormány kiemelten támogatja.

Az akcióterületek kijelölése érdekében megalakult Rozsdaövezeti Bizottság elnöke Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára. A testület tagjai: Gyutai Csaba, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. ügyvezetője, László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Szabó Ferenc, a Miniszterelnökség koordinációs és elemzési főosztályának főosztályvezetője és Zeke Janka, a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A beérkezett javaslatokat a tárca előzetesen megvizsgálja, ez főszabály szerint 45 napig tart, majd az előzetes vizsgálat alapján alkalmasnak ítélt kezdeményezéseket részletes, minden szempontra kiterjedő vizsgálatnak is alávetik. Ez utóbbi vizsgálat eredményének megfelelően alakítja ki 30 napon belül a  Bizottság véleményét a javasolt területek rozsdaövezeti kijelölésével kapcsolatban. A végső döntést ezt követően a kormány hozza meg – olvasható a Miniszterelnökség közleményében.

A hír forrása: MTI

Háttérinfók a rozsdaövezetkről

(forrás: Wikipedia.hu)

A rozsdaövezet a VÁTI meghatározása szerint:

A használaton kívül került, vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő, és/vagy környezetszennyezéssel terhelt egykori iparterület, gazdasági terület, illetve elhagyott, használaton kívüli laktanyaterület. Az egykori ipari övezetek nagy részén találhatóak, kisebb vagy jelentősebb környezeti problémákkal sújtott területek, valamint műemlékvédelem alatt álló, egykori ipari épületek.

Típusai
– nagyobb területre kiterjedő ipari, közlekedési, raktározási funkciójú területek
– ideiglenes hasznosítású, az elhagyott és a csökkent intenzitású tevékenységet folytató ipari-közlekedési területek
– alacsony laksűrűségű, leromlott állagú lakóterületek
– hasznosítatlan vagy igen extenzíven hasznosított mezőgazdasági művelés alatt álló területek
– ipari-közlekedési terekhez kapcsolódó nagyobb kiterjedésű zöldterületek

Főbb részei

átmeneti terület: a belváros és a kertváros között elhelyezkedő térség, amely tartalmazza a barnamezőt és a hozzákapcsolódó, nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeket, zöldterületeket , valamint a közlekedés-szállítás térségeit.

barnamezős térség, barna zóna: ez a tradicionális (volt) ipari terület, közlekedési, lakótelepi zárványokkal. Egy része már megújult, vagy most van ebben a fázisban.

rozsdaövezet: a barnamezős térség még meg nem újult területe, azok a térségek, amelyeket korábban intenzíven hasznosítottak (ipari, közlekedési, raktározási területek, laktanyák, esetleg lakóterületek), ám hasznosításukkal felhagytak.

Jellemzői
A kedvezőbb adottságú rozsdaövezetek általában a nagyvárosok középső és külső kerületeiben helyezkednek el, így általában jól megközelíthetők tömegközlekedési eszközökkel, de akár vasúton és közúton is. A szóban forgó területek rendszerint megfelelő közművekkel (csatornázással, ivóvíz-ellátottsággal) is rendelkeznek. A kedvezőtlenebb adottságú ipartelepek esetén jórészt hiányoznak a fenti jellemzők. Az újrahasznosítás akadályai lehetnek a rendezetlen tulajdonviszonyok, illetve az ingatlanspekuláció. Egyes volt ipartelepeken pedig a korábbi ipari tevékenységektől függően számolni kell felhalmozódott veszélyes hulladékokkal, illetve (elsősorban a talajt érintő) kisebb-nagyobb súlyosságú környezetszennyezéssel. Ezért az ilyen ipartelepek újrahasznosítását nagyban akadályozhatja a kármentesítés esetenként riasztóan hatalmas költségei és az ezzel járó bizonytalanság.

Budapesten

A fővárosban az ipartelepek a város közbülső kerületeiben helyezkednek el. Ennek oka, hogy amikor azok kialakultak (a 19. század végén, a 20. század elején), akkor még a külső kerületekben voltak, és a környező települések Budapesthez csatolásával (1950) kerültek mai, közbülső helyzetükbe. Ezek az ipartelepek nagyjából a Budapestről kivezető főbb vasúti és hajózási útvonalak mentén jöttek létre, zömmel a főváros északi, keleti és déli részén. A barnamezős térség 68-70 km²-t foglal el Budapest közigazgatási területéből.

A budapesti rozsdaövezet három nagy szektorra osztható:

• Az északi szektor a III., IV., XIII., XV., XVI. kerület barnamezős területeit öleli fel.
• A keleti szektor magjai a Kőbányát közrefogó vasúti fővonalak mentén alakultak ki, két 3 nagy kiterjedésű, egybefüggő ipari negyedet (szektort) alkotva. (A X., XVI., és a XVIII. kerületek barna zónáit foglalja magában.)
• A déli szektor a IX., XVIII., XX., XXI., a budai oldalon pedig a XI. és XXII. kerület ipari-közlekedési övezeteit foglalja magában.