Egyre lepukkantabbak a magyar otthonok – 3,5 mrd ment vízkárokra
A hazai lakásokat inkább az elavultság jellemzi: egyre rosszabb állapotban vannak a magyar otthonok és a társasházak közüzemi hálózatai, és ez a káresetekben is megmutatkozik – különösen a 30, illetve 50 évnél régebben épült házakban, lakásokban, társasházakban. A Generali Biztosító a 2020-as évben csaknem másfél milliárd forintot térített meg egyéni ügyfeleinek vezetékes vízkárok kapcsán. Mire érdemes odafigyelni használt lakás vásárlás esetén, milyen tipikus hibák jelentkeznek az újépítésű ingatlanoknál, és hogyan előzhetők meg a komolyabb vízkárok?
A magyar lakásállomány jellemzően elöregedett, és ez a megállapítás nem csak a lakáson belüli gépészeti vezetékekre és berendezésekre igaz, hanem a társasház közös tulajdonában lévőkre is. Emiatt nem ritka a csőtörés a nyomóvezetékek esetében, illetve a csatornák eldugulása, ezek nagyon kellemetlen károkat okozhatnak – mondta el Balla Ákos, a Balla Ingatlan vezérigazgatója.
A tapasztalatokat a Generali adatai is megerősítik: 2020-ban több mint 40 000 bejelentés érkezett vezetékes vízkárok kapcsán, ezek fedezetéül a lakások esetében másfél, a társasházi káresemények nyomán pedig 2 milliárd forintnyi összeget fizetett ki a biztosító. A lakások „életkorához” kapcsolódóan megfigyelhetők általános tendenciák is: az építést követő 1-2 évben gyakran felszínre kerülnek a kivitelezés hibái (például a vízelvezetés hiányosságaiból adódóan), majd a következő évtizedben kevesebb bejelentés érkezik, a 20 éves „születésnapot” követően azonban jellemzően rohamosan romlani kezd az épületek állapota, ez pedig egyre több káresettel is jár.
Mumus a padlófűtés és az elöregedett csővezeték rendszer
Az ingatlanszakember véleménye szerint egyértelmű összefüggés van a tipikus vízkárok és az épületek kora között, de fontos hangsúlyozni, hogy az újabb építésű ingatlanoknál is vannak jellemző hibák. Csőtörések új vagy újszerű lakásoknál viszonylag ritkán fordulnak elő, ezeknél az ingatlanoknál inkább a szakszerűtlen kivitelezésre visszavezethető káresemények jelentkeznek. A legmodernebb technológiák ugyanakkor komoly fejfájást tudnak okozni a tulajoknak: a padlófűtés meghibásodása, a beépített csövek sérülése például tipikusan ilyen, jelentős kárral és még nagyobb kellemetlenséggel járó probléma lehet.
„A régebbi ingatlanoknál a csővezeték rendszerek okozzák a legtöbb gondot, nem csupán azért, mert folyamatosan öregednek, hanem azért is, mert az anyaghasználat terén is elég széles a paletta. Míg a múlt században ólom- illetve acélcsöveket használtak a kivitelezésnél, az ezredforduló környékén jöttek a rézcsövek, később pedig a műanyag, valamint a többrétegű kompozit. Ebből adódóan megannyi meghibásodás következhet be a régebben épült ingatlanok esetében, és itt is igaz, hogy 30, de leginkább 50 év után jelentősen megugrik a káresemények száma” – mondja Szikszai József, a Generali kárrendezési vezetője.
A szakértők azonban abban egyetértenek, hogy nagyon sok múlik a megfelelő karbantartáson, folyamatos korszerűsítésen, és egy kis odafigyeléssel könnyebben el lehet kerülni a későbbi súlyos károkat.
Ha valamit takargatnak, akkor gyanakodni kell
A használt lakások vásárlása előtt is érdemes alaposan tájékozódni, és szakember segítségével felmérni a tipikus hibákat, árulkodó jeleket. Ezek lehetnek többek között különböző méretű repedések, csőtörésből eredő szivárgás, vizesedés a falakon, friss festés vagy bármilyen takarás (például lambéria). Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy el kell állni a vásárlástól, viszont komolyan befolyásolhatja a vételárat és az új ingatlan felújításával kapcsolatos terveket. Sok időt és pénzt spórolhat meg a vevő, ha tisztában van a problémával, és festés vagy burkolás előtt megoldja a csővezetékek hibáit. A vízkárok a tavalyi évben a társasházaknak is közel 2 milliárd forintnyi kárt okoztak, így az adásvétel előtt a lakóközösség közös ügyeit is érdemes megismerni.
„Társasházi lakások esetében érdemes felkeresni a közösképviselőt, és érdeklődni a társasház állapotáról, anyagi helyzetéről, illetve a felújítási tervekről. Körültekintő döntést egy ingatlan megvásárlása esetén a műszaki állapot felmérése, az energetikai tanúsítvány megtekintése, és a társasház gazdálkodásának és karbantartottságának megismerése után lehet hozni” – teszi hozzá Balla Ákos.
Okoseszközökkel is küzdhetünk a súlyosabb károk ellen
A vezetékes vízkárok sokkal kellemetlenebbek és drágábbak lehetnek, ha nem lakott ingatlanban, vagy éppen akkor következnek be, amikor a tulajdonos nincs otthon. Mivel a januári adatok arra engednek következtetni, hogy tovább pörög az ingatlanpiac, a Generali a hazai biztosítási piacon egyedülálló otthon szenzor szolgáltatást állít csatasorba, hogy ügyfelei mihamarabb felfedezhessék a kárral fenyegető eseményeket otthonuk falain belül. Az okoseszköz rögtön jelez, ha minimum 1 mm vastagságú vízelfolyást vagy szélsőséges hőmérséklet-ingadozást (75 Celsius-fok feletti vagy -5 Celsius-fok alatti értéket) észlel. Az időben felfedezett meghibásodás rengeteg idegeskedést és pénzt spórolhat meg a lakástulajoknak, főleg, hogy a Generali Mestervonal 24 szolgáltatásával már szinte azonnal, online tudnak szakiparost kérni az ügyfelek, a javítást követően pedig a kárt a szerződésben foglalt feltételek alapján közvetlenül a mesterrel rendezi a biztosító.
„Az otthon szenzor használata rendkívül egyszerű, csupán a Generali ügyfélpont alkalmazás letöltése szükséges hozzá, ezt követően gond nélkül társíthatjuk mobilunkhoz vagy táblagépünkhöz. A riasztások azonnali értesítésként érkeznek meg az okoseszközökre, így akár az összes családtagot bevonhatjuk a riadóláncba. Magát, a szenzort a tetőtérben, pincében vagy vízóra aknában is elhelyezhetjük, mert saját GSM hálózaton működik. Az okosszenzort első körben új, otthon- és életmód biztosítást kötő lakossági ügyfeleinknek adjuk ajándékba, összesen 2100 darab készülék talál majd gazdára a tavaszi időszakban – mondja Szikszai József, a Generali kárrendezési vezetője.