10 Jul2017-07-11

Három város keleten, ahol még nem csökken a népesség az elvándorlás miatt

Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, az ország egyre inkább két részre szakad, és a déli, dél-keleti, észak-keleti országrészekből észak-nyugatra vándorolnak az emberek a jobb munkalehetőségek és a magasabb jövedelem reményében.

Kép forrása: itthon.hu

Van azonban három város a keleti országrészben, ahol a népességszám, ha nem is növekszik, de legalábbis stagnál. Talán nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk, hogy ez a három település Szeged, Debrecen és Nyíregyháza.

Forrás: A KSH adatai alapján GKI számítás

Érdekes megfigyelni a lakásépítések számának alakulását is ezekben a megyékben, hiszen amint a KSH térképén is látható, míg Hajdú-Bihar és Csongrád megyében 12-16 épített lakás, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 6-11 épített lakás jutott százezer lakosra 2017. I. negyedévében, addig a környező Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyékben mindössze 2-5 lakást építettek százezer lakosonként.

Kép forrása: KSH

Hogy mi az oka annak, hogy ezekben a városokban a népesség nem fogy? Bizonyára nem az, hogy innen nem vándorol el senki, hiszen ezek a települések sem tudják azt az életszínvonalat biztosítani, amit a főváros, vagy az osztrák határhoz közeli városok. Debrecenben és Szegeden azonban az egyetemnek köszönhetően, Nyíregyházán pedig valószínűleg inkább az odatelepült multiknak köszönhetően, legalább annyi a környező kisebb településekről idevándorlók száma, mint amennyien tovább vándorolnak az ország észak-nyugati területeire.

Ez utóbbit jól szemlélteti, a GKI Gazdaságkutató Zrt. térképe, amelyen jól látszik, hogy míg Szegeden és Debrecenben 1-25% közötti, addig Nyíregyházán 25-40% közötti volt 2009 óta a nettó reáljövedelem emelkedése.

Forrás: A NAV adatai alapján GKI számítás

De mi okozza ezt a népességmozgást, mi lehet vajon az oka annak, hogy egy a keleti országrészben található kis településről nem rögtön a fővárosba, vagy az osztrák határ menti településekre vándorolnak az emberek?

Az ok minden bizonnyal az ingatlanárakra vezethető vissza, hiszen míg Szegeden, Debrecenben és Nyíregyházán az árak a válság után (bár lényegesen lassabban), de azért mégiscsak növekedésnek indultak, addig a környező kisebb településeken még mindig stagnálnak, és nemhogy jó áron, de sok helyen szinte egyáltalán nem lehet eladni az ingatlanokat.

Így nem csoda, ha a keleti országrész kisebb településein élő emberek, nem rögtön észak-nyugatra, hanem először csak a közeli nagyvárosokba menekülnek, ami akár ugródeszka is lehet számukra a továbblépéshez.

De nézzük, mire számíthat, aki az ország keleti pereméről egy kis községből, vagy kisvárosból szeretne jobb helyre költözni. Szeged és Debrecen esetében elmondható, hogy míg a városok közvetlen közelében lévő településeken 230-240 ezer forint közötti négyzetméteráron is el lehet adni egy lakást, addig ezektől a városoktól egyre távolodva az árak is fokozatosan csökkennek, így akad olyan település, ahol 100 ezer forint alatt van az ingatlanok átlagos négyzetméterára.

Nyíregyházán ennél rosszabb a helyzet, hiszen már eleve a városban is 214 ezer forint a lakóingatlanok átlagos kínálati ára, a környéken pedig sok olyan település van, ahol a négyzetméterárak nem érik el a 100 ezer forintot sem.

Így már egyértelműen látszik, hogy ezeken a településeken még egy jó állapotú családi házért sem lehet legalább 10 millió forintot kapni, ami minimum szükséges ahhoz, hogy legalább egy garzonlakást vehessen valaki Budapesten, Győrben vagy Sopronban. Így ezen települések lakói számára marad az ingázás vagy a közeli nagyvárosba költözés a munkalehetőségek és a magasabb fizetés reményében.

Ők Debrecenben maximum egy vagy kétszobás lakást találnak, azt sem feltétlenül a belvárosban, mint például ez a Karácsony György utcai lakás.