Sok helyen tiltott máshol nem foglalkoznak vele, de valójába mi a helyzet a zenehallgatással az irodában?
Az irodai szabályok szigorúságától függ, hogy lehet-ezenét hallgatni munkaidő alatt. Mivel egyre divatosabb az open office, ahol egy kégtérbn ül az összes dolgozó akarva akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy hogyan teremthetjük meg magunknak az optimális intimszférát, Egy olyan helyen ahol minden egy légtérben zajlik annak érdekében, hogy szó szerint eltűnjenek a kommunikációt akadályozó falak gyakran a hatékonyság rovására is mehet ez a nyitottság.
Gondoljunk csak bele egy 20 fős irodánál, ha mindenki gépel, telefonál és közben esetleg még rágcsál is valami ebédfélét mennyire megnehezül a munkára való koncentráció. Az egy légtérben való elszigetelődéshez és fókuszáláshoz szinte nincs is más lehetőség, ha az ember bedugja a fülét és zenét hallgat. Nagy kérdés azonban, hogy ez vajon mennyire segíti elő a hatékonyságot?
A Mozart-hatás szerint a megfelelő zene kiválasztása az agy olyan területeit stimulálja amely segít a munkában való elmélyülésben. A klasszikus zene segíti a hosszabb távú, logikus gondolkodásmódot az Illions Egyetem kutatásai szerint. Az esetek 6,3%-ban növelte a hatékonyságot a zenehallgatás, azonban a csend is hasonlóan jó eredményeket hozott. A válasz valahol a kettő között van, tehát munkatípustól függ.
A barokk klasszikus zene szenvedélyessége, felpörgeti az agyat, így sokkal jobb közérzetet és koncentráltásgot eredményez.
Az ambient, vagyis természeti hangok illetve az elektronikus zene monotonitásáva egy relaxáció szerű állapotot eredményez, amely segíti az adott tevékenységben való elmélyülést.
Azonban a zenének lehet egyfajta “zaj” hatása is, amikor inkább akadályozó tényezőként lép fel. Ez olyan, mintha egy sötét szobában valaki véletlen szerűen le-fel kapcsolná a világítást, így a gyakran változó ingerekhez egyszerűen nem tudunk hozzászokni. Persze alkati kérdés is, hogy kinek mi segít az odafigyelésben, ezért érdemes az adott feladathoz válogatni a zenét is.