Velencei tavi körkép – Vevőre váró nyaralók vagy az eladókra váró vevők?
Rendkívüli mértékben leromlott mára a Velencei-tó nyaralóinak állaga és a közeljövőben egyelőre nem sok kilátás van a megújulásra. Az ingatlanjukat felújítani nem képes tulajdonosok ugyan szabadulnának egyre értéktelenedő nyaralóiktól, azonban az irreálisan magasan tartott áron senki nem veszi meg azokat – írja az Ingatlanbefektetés.
Az ingatlanok állapotát nézve nem mutat rózsás képet a Velencei-tó partja. Az agárdi, gárdonyi vagy éppen a velencei utcákon járva szembetűnő, hogy a nyaralók többsége bizony felújításra szorulna, ez azonban még jó ideig várat magára.
A rossz állapotú tulajdonosok ugyan szabadulnának birtokaiktól, de nem tudnak. A ?60-as években és a ?70-es évek első felében épült házak mára rendkívüli mértékben leromlottak, s nincs pénz a rendbehozatalukra. A házak mérete szintén az eladók hátrányára válik, hiszen az akkoriban elfogadott 30-40 négyzetméteres bungalók nem felelnek meg a XXI. század követelményeinek.
Az eladatlan üdülőházak számának növekedése egyszerű, a kereslet és a kínálat nem találkozik a piacon, ugyanis, mint az egyik ingatlanközvetítő vezetője elmondta a házak állapota ellenére rendkívül magas áron szeretnék értékesíteni ingatlanjaikat birtokosaik. Ráadásul lehetetlen őket meggyőzni arról, hogy mennyire elrugaszkodott az elképzelésük a valóságtól, így az ingatlaniroda is kénytelen kompromisszumot kötni és bár az értékesítő által reméltnél.alacsonyabb, ám még mindig túlzó áron kínálják az üdülőházakat.
Számos nyaralónak idős tulajdonosa van, akik szubjektíven határozzák meg az évtizedek óta a család birtokában lévő nyaraló árát, ami azonban köszönő viszonyban sincs az épület műszaki adottságaival.
A tó környéki 800-1000 nyaraló legalább 80%-át sürgősen fel kellene újítani, erre azonban esély sincs, így nem csoda, hogy Velencefürdőn, Agárdon és Gárdonyban egyaránt a lerobbant nyaralók uralják az ingatlanpiacot. Sok esetben nem elegendő csupán egy rekonstrukció, elkerülhetetlen, hogy a csupasz falakig lebontsák az épületet és újjáépítsék azt. Ezek az üdülők ugyanis semmilyen szempontból nem felelnek meg a korszerű követelményeknek, egyetlen ház gépészeti felújítására nagyjából 2-3 millió forintot kellene szánni.
A tó környékén közműves telket 10 ezer forintos négyzetméteráron lehet vásárolni, a közmű nélküli földek ára 6,500 forint. A nyaralókat 6.5 millió forinttól 12 millióig lehet kapni, az alsó határ környékén azonban csak elvétve akad ajánlat. Holott a reális ár az esetek többségében 7 millió forint környékén lenne, azonban ezeket az ingatlanokat az eladók 10 millióért árulják.
A fő problémának azt tartják, hogy a nyaralók tulajdonosai kiöregedtek, és se erejük, se pénzük karbantartani az épületeket. A nyaralók iránti érdektelenség, részben az általános piaci tendenciákkal, azaz a túlkínálattal magyarázható. Ám talán ennél is fontosabb ok, hogy ma már nem része az emberek életének a hétvégi ház. Nem vállalják föl a családok a rendszeres elfoglaltságot, a minden szombat-vasárnapi kertgondozással járó kötöttségeket. Ma más a trend, más hát a kereslet is.