Mikor építhetjük be az erkélyt?

Amikor társasházi lakásunkat bővíteni szeretnénk – kézenfekvő megoldásnak látszik az erkély beépítése, hiszen ezzel értékes négyzetmétereket vonhatunk be életterünkbe. Azonban ez a látszólag egyszerű megoldás sok esetben éppen jogi akadályok miatt nem valósulhat meg. Alábbi cikkünkben most az erkélybeépítésre vonatkozó szabályokat ismertetjük meg Olvasóinkkal.

Az erkélyünk beépítésének lehetőségéről elsősorban az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló, 37/2007 (XII.13) ÖTM rendeletből kaphatunk információkat. A jogszabály felsorolja, hogy mely építési tevékenységekhez kell hatósági engedély, illetve melyhez kapcsolódik bejelentési kötelezettség, illetve mely tevékenységek végezhetők engedélyezési eljárás és bejelentés nélkül is. A rendelet alapján – a legtöbb esetben – csak akkor szükséges engedélyt kérnünk az erkély beépítéséhez, ha a beépítés folytán a teherhordó szerkezetet megbontanánk, illetve megváltozna az épület homlokzatának jellege.

Látható tehát, hogy a fentiek alapján nem minden esetben szükséges lefolytatni az engedélyezési eljárást erkély beépítéséhez, azonban a rendelet szerint a munkálatokat mindenképpen be kell jelentenünk. A bejelentés tulajdonképpen egyfajta „egyszerűsített” engedélyezési eljárást jelöl, melynek során be kell nyújtanunk az építész (esetleg statikus szakember) által készített tervdokumentációt az építésügyi hatósághoz. Ezt követően azonban nem kell megvárnunk a jogerős határozatot, tehát a bejelentéssel egyidejűleg megkezdhetjük a beépítést is.

Ha társasházban lakunk, erkélyünk beépítéséhez szükség lesz a lakóközösség (tulajdonostársak) előzetes írásos hozzájárulására. Ez kizárólag abban az esetben hagyható el,  ha a tervezett változtatás miatt a társasházi alapító okiratot nem kell majd módosítani és az építkezés nem érinti a közös tulajdonú részeket. Arra is ügyelnünk kell, hogy az erkély beépítésével otthonunk alapterülete is megnövekedhet, mely adott esetben közös költség emelkedést és tulajdonosi arány (közgyűlési szavazat) – változást is eredményezhet. Ilyen esetben mindig szükség lesz az alapító okirat módosítására is, mely sajnos további költségeket jelent.

Nem csupán a társasházi alapító okirat és az említett ÖTM rendelet, de a helyi önkormányzatok rendeletei is tartalmazhatnak szabályokat az erkélybeépítésre vonatkozóan. Az egyes önkormányzatok szabályozási tervei ugyanis előírhatnak szigorúbb követelményeket is az épületekre vonatkozóan, így akár meg is tilthatják az erkélyek átalakítását. Különösen igaz ez a műemlék-épületekre, a helyileg védett épületekre is. Éppen ezért, még az erkély beépítésének tervezési szakaszában keressük fel a helyi építésihatóságot és érdeklődjünk arról, hogy az épületben végezhetünk-e ilyen munkálatokat, s milyen feltételekkel. Nem érdemes sem az időt, sem az anyagi ráfordítást megspórolnunk z erkélybeépítéssel kapcsolatban oly módon, hogy nem jelentjük be, vagy nem folytatjuk le az engedélyezési eljárást. Mivel feltűnő és látható helyen végezzük az építkezést, arra nyilvánvalóan hamar fény derülhet a hatóság számára is. Ennek következménye pedig bírság, fennmaradási engedély kérése, legrosszabb esetben visszabontás lehet.