Megszavazták az árfolyamrögzítést. Mit kell tudni róla?

Elfogadta az Országgyűlés az árfolyamrögzítésről szóló törvényt. A kormány szerint az érintett devizahitelesek 90 százaléka élhet majd a lehetőséggel áprilistól kezdve. Első két hónapban csak a közszolgák kérvényezhetik, a többieknek folyamatosan nyílik majd meg a lehetőség. A Pénzcentrum.hu összefoglalója, ki és milyen feltétel mellett élhet az árfolyamrögzítéssel?

Az árfolyamrögzítést minden olyan lakóingatlannal fedezett deviza alapú hiteles és lízingszerződéssel rendelkező igényelheti, akinek az eredeti hitelösszege nem haladja meg a 20 millió forintot, nincs 90 napnál nagyobb késedelemben és nem áll semmilyen más banki fizetéskönnyítő program hatálya alatt. Nem vonatkozik tehát a törvény és az árfolyamrögzítés mindazokra, akiknek devizában történt a hitel folyósítása (devizahitelük van).

A törvényjavaslat hatályba lépését követő első két hónapban a pénzügyi intézmények kizárólag a közszférában dolgozók kérelmét kötelesek befogadni, majd ezt követően júniustól a lakáscélú hitelesekét, szeptembertől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkező hiteladósokét. A javaslat ugyanakkor nem zárja ki, hogy a pénzügyi intézmények már korábbi időpontban is befogadjanak kérelmeket.

Az első két hónapban nem minden közszolgának éri meg a bankfiókba rohanni, ugyanis a törvény azt is tartalmazza, hogy azon közszolgák, akik végtörlesztésre is jogosultak voltak és szándékukat a hitelintézetnek és a munkáltatónak is jelezték, azok akár több százezer forint vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak. Ők ugyanis megkapják a két időszak közötti időszak alatt ténylegesen megfizetett törlesztőrészlet és a rögzített árfolyam alapján fizetendő törlesztőrészlete közötti különbség. Ezt a támogatást a fennálló devizakölcsön előtörlesztésére kell a pénzügyi intézmény részére átutalni. A közszférában dolgozók a támogatás mellett még kamattámogatást is kaphatnak, mellyel tovább csökkenhet a havi teher.

A jenhiteleseknek 2,5 forinton kell majd törleszteniük a tartozásukat a következő közel 5 évben. Ez egy korábbi elemzésünk szerint is óriási torzulást okoz a devizanemek között, amennyiben a támogatások nagyságát nézzük. A pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank esetén a 180 CHF/HUF, euró esetén a 250 EUR/HUF, japán jen esetén a 2,5 JPY/HUF árfolyamot alkalmaz.

Szintén jelentős változás a tavaly már életbelépett árfolyamrögzítéshez képest, hogy a rögzített árfolyamok feletti rész nem teljes egészében kerül a gyűjtőszámlára. Ezzel több százezer, akár millió forintot is átvállal a bank és az állam a devizaadóstól. Mivel a rögzített árfolyam feletti kamattörlesztőt vállalja át a bank és az állam, ezért a kombi hitelesek járhatnak a legjobban a rendszer időtartalma alatt, hiszen töketörlesztő nélkül nem halmozódik a gyűjtőszámlán semmi, amit vissza kellene fizetni. A svájci frank esetén a 270 HUF/CHF/ HUF, euró esetén a 340 EUR/HUF, japán jen esetén a 3,3 JPY/HUF felett már teljes egészében az állam fizeti az esetleges törlesztőrészletet.

Az új árfolyamrögzítőknek is megnőhet a futamideje. A gyűjtőszámlán felhalmozott tartozás törlesztőrészlete ugyanis nem lehet nagyobb, mint a fixálás alatti, csökkentett törlesztőrészlet 15 százaléka. Hacsak az ügyfelek nem kérik ennek az ellenkezőjét a bank automatikusan hosszabbítja meg a hitel futamidejét a szabálynak megfelelően.