Magas a rezsiemelkedés Magyarországon

Az inflációt jóval meghaladó mértékben drágult a háztartási energia az elmúlt évtizedben. Ez egyrészt a rezsiköltségek jövedelemhez mért arányának számottevő növekedését, másrészt a csekkek késedelmes befizetésének gyakoribbá válását eredményezte.

A triplájára drágult a földgáz 2001 és 2010 között, ennek következtében a háztartási energia ára az általános fogyasztóiár-indexet jelentősen meghaladó mértékben, 236 százalékkal emelkedett, a reál-árnövekedés mértéke pedig 148 százalék volt – derül ki a KSH magyarországi lakáshelyzetet elemző jelentéséből. Ezzel párhuzamosan egy átlagos lakás havi fenntartási költsége 18 300 forintról 42 600 forintra emelkedett. A háztartási jövedelmek emelkedése 2006-ig még többé-kevésbé ellensúlyozta a költségek növekedését, a 2007-ben bekövetkező 32, majd 2008-ban a további 20 százalékos gázáremelkedés következtében azonban már növekedni kezdett, és 2010-re meghaladta a 24 százalékot a háztartások jövedelmének rezsiköltségre fordított hányada, a 2001-es, 20 százalék alatti értékkel szemben.

Az eltérő lakásméretek ellenére a különböző épületekben alig különbözik az egy lakásra jutó havi kiadás: a családi házakban 42, a nem lakótelepi társasházi épületekben 46, a lakótelepeken pedig 43 ezer forint. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fajlagos fenntartási költség viszont már nagy eltéréseket mutat, a családi házakban 480, a társasházi lakásokban 850, a lakótelepeken 800 forint/négyzetméter havonta.

Megcsúsznak a csekkekkel

Nem csak az átlagos jövedelemből a rezsire fordított összeg súlya emelkedett az elmúlt bő egy évben, hanem azon háztartások aránya is, amelyek büdzséjéből bőven átlagon felül visz el a lakásfenntartás. 2001-ben még a háztartások 10, 2010-ben pedig már 19 százaléka költötte jövedelmének több mint egyharmadát lakásfenntartásra. Az egyharmados szintet közlítik az egyedülállók, illetve az egyszülős családok.A cikk további részét a napi.hu-n olvashatja!