Londoni szigor a tömeges sztrájkok esetén?

A sztrájkjog szigorításának lehetőségére figyelmeztette hétfőn a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció a brit szakszervezeteket tömeges sztrájkakciók esetére.

Vince Cable, az üzleti ügyek minisztere, aki a Liberális Demokratákat képviseli a tavaly májusi választásokon hatalomra került koalícióban, a legnagyobb brit  közalkalmazotti szakszervezet (GMB) hétfői brightoni kongresszusán elmondott – a küldöttek hangos tiltakozása által többször is félbeszakított – beszédében közölte, hogy jelenleg történelmi összevetésben is alacsony a sztrájkaktivitás, és ha ez így marad, akkor nincs kényszerítő ok a sztrájktörvény módosítására.
    
A miniszter szerint az 1930-as évek eleje óta nem esett ki olyan kevés munkanap sztrájkok miatt a brit gazdaságban, mint a márciussal zárult legutóbbi pénzügyi évben.
   
Cable szerint azonban ha ez változik, és az esetleges tömeges, összehangolt sztrájkok súlyos gazdasági-társadalmi károkat okoznak, az növelné a kormányra nehezedő nyomást a sztrájkjog módosítása végett.

A sztrájkot szabályozó törvények szigorítását már London konzervatív polgármestere, Boris Johnson is követelte a londoni metrósok korábbi munkabeszüntetései nyomán. Johnson előterjesztése szerint csak akkor lehetne legálisan sztrájkot hirdetni, ha az akció előtt kötelező szavazáson a szakszervezeti tagoknak  legalább a fele részt vesz.
    
A sztrájkjog módosítását javasolta nemrég a Brit Iparszövetség (CBI) is.  
    
A brit szakszervezetek június 30-ára általános közalkalmazotti sztrájkot hirdettek a közszférát érintő súlyos költségvetési megszorítások és a nyugdíjrendszer tervezett szigorítása elleni tiltakozásul. A sztrájkban a GMB várakozása szerint 750 ezren vesznek részt, köztük jelentős számban tanárok.
    
A konzervatív-liberális koalíció a hazai össztermék (GDP) 11 százalékát meghaladó – békeidőben példátlan szintű – államháztartási hiányt örökölt munkáspárti elődjétől, és igen meredek konszolidációs programot hirdetett meg. Ennek fő célkitűzése, hogy a GDP-arányos brit államháztartási hiány 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen, a strukturális deficit pedig megszűnjön.
    
A program alapján átlagosan 19 százalékkal csökken az egyes tárcák költségvetése, a fő áfakulcsot idén januártól 17,5 százalékról 20 százalékra emelték, és a következő négy évben hozzávetőleg 490 ezer közalkalmazotti állás szűnik meg. Ez az állami alkalmazotti gárda csaknem 9 százalékos létszámcsökkentésének felel meg.
    
A költségvetés elsődleges jelentőségű intézkedései között szerepel különadó kivetése is a Nagy-Britanniában működő bankokra az idei évtől, valamint az évi 21 ezer fontnál (6,3 millió forintnál) többet kereső közalkalmazottak bérének befagyasztása két évre.