Kiderült: meglepő adóemeléseket tervez a kormány

A kormány a korábban bejelentett lépéseken túl is tervez további adóemeléseket – tudta meg az Origo.hu. A portál értesülései szerint ez történik a regisztrációs adónál, a gépjármű-átírás utáni illetékfizetésnél és az üzleti ajándéknál is. A személyi jövedelemadónál 110 milliárd forint jövedelmet von el az állam.

Az Origo.hu birtokába került a költségvetési törvény tervezete, amely szerdán kerül a kormányülés napirendjére, és ebből kiderül, hogy a bevételi oldalon vannak olyan elemek, amelyekről eddig nem esett szó. Ilyen például az, hogy a regisztrációs adó emelkedik. A törvénytervezet arról szól, hogy “módosul az adótábla” a regisztrációs adónál, emellett összevonják a két legnagyobb hengerűrtartalmú autókra érvényes adókategóriát, és a legkevésbé környezetszennyező, Euro-5-ös osztályozású motorral felszerelt autókra bevezetnek egy új oszlopot az adótáblázatba. Mindezek hatására az állam adóbevétele 20 százalékkal gyarapodhat, ez csaknem 7 milliárd forint többletbevételt jelentene.

Átvariálják a gépjármű megvételekor fizetendő illeték alapját is. Most a motor hengerűrtartalma határozza meg az illeték alapját, jövőre már a teljesítményétől és a jármű korától függ az illeték összege. Ettől 6,5 milliárd forint pluszbevételt remél a kormány, illetve a költségvetést összeállító Nemzetgazdasági Minisztérium. A béren kívüli juttatások közé sorolt üzleti ajándék és reprezentáció most adómentes (nem kell utána fizetni sem személyi jövedelemadót, sem járulékot), jövőre már adóköteles lesz ez a kétfajta juttatás, és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell majd fizetni utánuk. (Az anyagból nem derül ki, pontosan hogyan adóztatják jövőre ezeket.) Ezzel párhuzamosan viszont nem kell majd társasági adót fizetniük a cégeknek, ha üzleti ajándékot vagy reprezentációs juttatást adnak. A két lépésből összességében 15 milliárd forint pluszadót akar beszedni a kormány.

A kormány eddig nem beszélt arról, hogy a már ismertetett adónövelő lépéseknek mekkora lesz a hatása, a tervezetből azonban ez is kiderül. A személyijövedelemadó-rendszer átrendezése 110 milliárd forinttal gyarapítja az államkasszát a kormány tervei szerint. Az adójóváírás és a félszuperbruttó teljes megszüntetése nullszaldós átrendezést jelentene (miközben az alacsony keresetűektől csoportosítana át jövedelmet a magas keresetűek felé), de a kormány a havi bruttó 202 ezer felettieknél meghagyja a félszuperbruttós szja-t (a bruttó bért 1,27-tel felszorozva kapjuk az szja alapját), ez a lépés eredményezi csaknem teljesen a 110 milliárd forintos pluszbevételt.

Néhány milliárd forintos pluszbevételt hozhat a béren kívüli juttatások átvariálása, vagyis az, hogy a hidegétkezési jegy kikerül a kedvezményes adózású juttatások közül, helyét a kiterjesztett SZÉP-kártya foglalja el, emellett a lakbértámogatás kedvező elbírálás alá fog esni az adórendszerben. A cégautóadónál 40 százalékos adóemelés következik be, miközben a hengerűrtartalom-alapú adót teljesítményalapúvá formálják, és az adó függ attól is, hogy a kocsi milyen környezetvédelmi osztályba tartozik. Ezektől 20 milliárd forint extra bevételt vár az állam.

Matolcsy korábban annyit közölt, hogy a veszteségelhatárolást korlátozni fogják. (A veszteségelhatárolás azt jelenti egy példán érzékeltetve, hogy ha egy cégnek az egyik évben 80 millió forint vesztesége keletkezett, a rá következő évben pedig 50 millió forint nyeresége, akkor az első évben – mivel veszteséges volt – nem kell egy fillér társasági adót sem fizetnie, és a második évben sem, mert az 50 milliós profitjával szembeállíthatja az előző évi 80 milliós veszteséget. Az így maradó 30 milliós veszteséget tovább görgetheti, és ha a következő évben 40 millió forintos profitja lesz, akkor csak 10 millió forint után kell adót fizetnie.) A dokumentumból kiderül, hogy a veszteségelhatárolást úgy korlátozzák, hogy csak a keletkezett veszteség felét lehet szembeállítani a nyereséggel. Ez jövőre 30 milliárd forinttal nagyobb adóbevételt eredményez. A tervezet szerint jövőre az állam 14 055 milliárd forintot szed be és 14 630 milliárd forintot oszt szét, így az önkormányzatok nélkül számolt hiány 575 milliárd forint lehet. A költségvetési törvény úgy kalkulál, hogy az önkormányzatok deficitjével együtt a hiány a GDP 2,5 százaléka lesz, épp annyi, mint amennyit a kormány a konvergenciaprogramban vállalt az EU felé.