Hol olcsók a lakások Európában?

Az ingatlanárak Európa-szerte lassuló tendenciát mutatnak, de főleg az elmúlt években szárnyaló nyugat-európai – ír, angol, spanyol, holland, stb. – lakáspiacokon mérséklődik az árnövekedés. Mindemellett a volt szocialista közép-európai országokban – így hazánkban is – évek óta stagnálnak a lakásárak. A kétségkívűl dinamikus – ám nem elenyésző kockázattal bíró – balkáni piacok mellett egyre inkább a nemzetközi befektetők látókörébe kerül a német lakáspiac is, hiszen az elmúlt évtized ingatlanboom-jából kimaradó Németország lakáspiaca a gazdaság fellendülésével jelentős emelkedés előtt állhat. Különösen nagy potenciált látnak piaci szereplők a gyorsan fejlődő volt kelet-német városban, Drezdában.

A nemzetközi befektetők elsősorban a kereskedelmi ingatlanpiacba fektettek be Németországban az elmúlt időszakban, hiszen – mint azt többször is hangsúlyoztuk – a német irodapiac szignifikánsan magasabb hozamokat biztosít a beruházóknak, mint a főbb nyugat-európai nagyvárosok. Azonban a viszonylag olcsó német lakásárak és a gazdaság élénkülése egyre több külföldi befektetőt vonz a lakóingatlanok piacára is. A német ingatlanárak ugyanis lényegében stagnáltak az elmúlt másfél évtizedben, 2006-ban azonban a fellendülés jeleit mutatja. A jó minőségű németországi lakóprojekteken a beruházók számára elérhetőek a 8-9%-os hozamok is.

Bár alapvetően Berlinben is alacsonyak az ingatlanárak nyugat-európai viszonylatban, ám a nemzetközi befektetők idén elsősorban Derzdát favorizálják. A kelet-németországi városban az újépítésű lakások árai 2,000 euró/nm-nél kezdődnek, ami rendkívűl alacsonynak számít Németországon belül is. Münchenben pl. ennek mintegy hármoszorosát kell fizetnie annak, aki új lakásba szeretne költözni. Mindemellett Drezda az egyik leggyorsabban növekvő gazdasággal rendelkezik Németországban, melynek bizonyítéka többek között az AMD és az Infineon jelenléte és a gyorsan fejlődő biotechnológiai szektor aktivitása.

Február végén az amerikai Fortress befektetési alap is beszállt a drezdai lakáspiacra Az amerikai vállalat 1.75 milliárd euróért vásárolt 47,600 önkormányzati tulajdonú lakást, mellyel – Berlint leszámítva – a legnagyobb lakóingatlan-tranzakciót valósította meg a volt NDK területén.

Drezdában a berlini fal leomlása után kisebb fajta ingatlanbuborék alakult ki, sokan ugyanis arra spekuláltak, hogy az újraegyesítés automatikusan áremelkedést – és könnyen szerzett profitot – hoz majd. A buborék azonban kidurrant és 1992-1993-ban mintegy 30-50%-kal estek a lakások árai. A Financial Times szerint 2006-ban már áremelkedés indult el, a növekedési potenciál pedig kétségkívül nagy.