Behajtják az építésügyi bírságokat

Az év végén több építésügyi jogszabály is módosul, megváltozik az építésügyi bírság kiszabásának módja, szigorúbb lesz a behajtás, és emelkednek a hatósági eljárásban fizetendő illetékek is.

Az építésügyi bírságot 1998-ban vezették be, miután hatályba lépett az új építési törvény. Az volt az eredeti jogalkotói szándék, hogy a nagyon magas bírságtételek elrettentsék a szabálytalanul vagy engedély nélkül építkezőket. A szabálytalan építmények után kiszabott bírságok – a rendeletben a beruházás tényleges értékénél jóval magasabban meghatározott építményértékek miatt – azonban akkora összegekre rúgtak, amelyeket a kötelezettek képtelenek voltak befizetni. Így az intézkedés nem volt eredményes, a szabálytalan építkezések nem csökkentek, az építésügyi hatóságoknak egyre kényelmetlenebbé vált a magas összegű bírságok kiszabása és behajtása. Ezért elodázták a szabálytalanságok felderítését, szemet hunytak a kisebb szabálytalanságok felett, a bírság kiszámításakor különböző matematikai manőverekkel igyekeztek minél kisebb összegű bírságot megállapítani. Az építtetők pedig szinte valamennyi bírságkiszabó határozatot jogorvoslattal támadtak meg, évekig húzva a fizetési kötelezettség teljesítését. Az eltelt időszak sok építtető vállalkozást felszámoltak, megszüntettek, a magánépíttetők pedig vagyoni helyzetüknél fogva képtelenné váltak a bírság befizetésére, és sokszor el is adták időközben az ingatlant.

Hiányos és pontatlan szabályozás

1999-ben módosultak a bírságtételek és a bírság kiszabásának módja is. A 2000-2005 közötti időszakra terjedő átfogó minisztériumi vizsgálat azonban azt állapította meg, hogy a rendelkezések továbbra is hiányosak és átjárhatók, megfogalmazásuk pontatlan, a bírság kiszámításakor az eljáró építésügyi hatóságok keverik az építmények rendeltetési besorolását, eltérően értelmezik a készültségi fok alkalmazását. A számítás során minél kisebb összegű bírságok meghatározására törekedtek. Ráadásul a befizetési határidők időkorlátjait sem az építési törvény, sem a bírságot szabályozó kormányrendelet nem szabályozta, így több évre elnyúló befizetési kötelezettségeket állapítottak meg, a befizetési határidők lejárta után több évvel engedélyeztek részletfizetést. Ugyanakkor elmulasztották a határidők lejártának ellenőrzését, így több milliós összegű követelések évültek el. A behajtásra tett intézkedések elmaradtak vagy eredménytelenül zárultak.

Az alapterület alapján számolják az építményértéket

Ezért a tárca által kidolgozott javaslat az építésügyi bírság kiszabásának szabályait pontosabban és egyértelműen fogalmazza meg, a kiszámítás módját pedig az egységes jogalkalmazás érdekében részletesebben szabályozza. A bírságot az építmény alapterülete fogja meghatározni.

A bírság alapja továbbra is az építmény számított értéke (az ezt megalapozó tényezőket és a részletes számítási módot a jogszabály mellékletei fogják tartalmazni), azonban a javasolt egységárak képzésénél beépítették az elmúlt évek inflációs rátáját és az építőipari árindex alakulását is. A bírságalap számításakor az építmények rendeltetésén belüli értékkülönbözet figyelembe vétele az elkövetett szabálytalansággal arányos bírság kiszabását teszi lehetővé.

A javaslat szerint szabálytalan építkezések büntetéseknél a bírság alapját képező építményérték független az építmény bekerülési és forgalmi értékétől. A forgalmi érték egyik alapvető eleme, hogy az építés helye szerinti ingatlan milyen településen, milyen környezetben helyezkedik el. A szabálytalan építkezés azonban az ingatlan fekvésétől függetlenül, országosan azonos szabálysértést jelent, ezért az engedély nélküli, engedélytől eltérő és az építési előírásokat sértő építkezés, bontás az ország egész területén egyforma – az építmény rendeltetésétől függő – azonos építményérték alapú szankciókat kell, hogy maga után vonjon. Ezért a javaslat megszüntetné az építményérték egységárainak települések szerinti megkülönböztetését.

Az építmények beépített légköbméterének számítása a bonyolultabb és szabálytalan alakú épületformáknál nehézséget jelentett az építésügyi hatóságok számára. Ez elnagyolt, pontatlan térfogatméreteket eredményezett, aminek következménye a bírság megalapozatlan mértékű kiszabása lett. Az új szabályozás ezért bevezeti az épületek alapterületére vetített építményérték meghatározását. Ezt az a tény is indokolja, hogy az épületek kivitelezésének költségkalkulációja, valamint az épületek ingatlanpiaci ára is az alapterületre vetített négyzetméter-árakon alapul. Az alapterület nagysága a fennmaradási engedély alapján egyszerűbben és pontosabban kiszámítható, biztosítva ezzel azt, hogy a bírság alapját képező építményérték a lehető legreálisabban közelítse meg a valós értékeket.

A bírság összege

A bírság összege a mellékletekben felsorolt tényezők és alapterületre vetített egységárak alapján számított érték:

* engedély nélküli építés esetén 50%-a,
* engedélytől eltérő építés esetén 40%-a,
* engedély nélkül végzett bontás esetén 30%-a,
* engedélyhez nem kötött, de szabálytanul végzett építés esetén 20%-a,
* bejelentés nélkül végzett építés és bontás esetén 20%-a,
* helyi védelem alatt álló épületen végzett építés és bontás esetén 70%-a, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építmény(rész)t érinti,
* világörökség területén és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett épületen történő építés és bontás esetén 80%-a.

Szigorúbb behajtás, földhivatali feljegyzés

A tapasztalatok és a felmérések szerint több olyan építtető (főleg vállalkozó) van, aki az ország több településén folyamatosan engedély nélkül építkezett, a nyilvántartásban több szabálytalanságból eredő bírságtartozása van, amelyek behajtása nehézkes és sokszor sikertelenül zárul. Ezért a javaslat szerint a bírság be nem fizetése esetén az építésügyi hatóság kérni fogja az illetékes földhivataltól a bírság összegének és a bírság kiszabás tényének feljegyzését a tulajdoni lapra.

A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap lesz, amelynek kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napja. A bírság megfizetésére az eljáró építésügyi hatóság a befizetési határidő lejárta előtt, legfeljebb egyszer 60 napos határidő hosszabbítást engedélyezhet. Az építésügyi hatóság a befizetési határidő lejártától számított 8 munkanapon belül végrehajtást fog kezdeményezni az APEH-nál, valamint meg fogja keresni az illetékes földhivatalt, a bírság fennállásának ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése iránt.