Mégsem kell Sukoró az izraeli befektetőnek
Joav Blum elállásával azonban a telekcsere-szerződés a polgári törvénykönyv szerint megszűnt. Azért állt el a cserétől, mert világossá vált számára, az állam nem támogatja a beruházást.
Joav Blum elállt a sukorói telekcsere-szerződéstől – értesült a Népszabadság. Az elállás azért érdekes fordulat, mert épp most tartanak tárgyalást abban a perben, amelyben a magyar állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. e telekcsere-szerződés semmisségének megállapítását kezdeményezte, s egyes hírek szerint akár ítélethirdetés is várható. Joav Blum elállásával azonban a telekcsere-szerződés a polgári törvénykönyv szerint megszűnt. A nol.hu információi szerint az üzletember nyilatkozatát a szerződéstől való elállásról a hét közepén kézbesítették a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, és erről tájékoztatták az ügyben eljáró bíróságot is.
Az ominózus telekcsere-szerződést 2008 júliusában kötötte a vagyonkezelő és Blum: előbbi mintegy hetvenhektárnyi sukorói földterületet adott az ügyben 1,08 milliárd értékben, utóbbi pedig Pest megyei gyümölcsösöket 787 millió forint értékben, valamint az értékkülönbözetet, 296 millió forintot. A cserét Blum kezdeményezte, s az alapot az szolgáltatta, hogy az M4-es autópálya nyomvonala érinti Blum területeit, így a kisajátítás indokolt lett volna. Blum ezen a területen kívánta létrehozni Ronald Lauder és Fred H. Langhammer üzletemberekkel a King’s City szórakoztatókomplexumot, benne egy A kategóriás kaszinóval. A telekcseréhez szükséges telekátalakításokat formai szabálytalanságokra hivatkozva sosem hajtották végre, míg a különböző hivatali határozatokat az ügyészség megóvta, miután országos botrány lett az ügyből.
Az ügyletet ellenzők milliárdos vagyoni hátrányt emlegettek, később büntetőeljárás is indult az ügyben, amelyben eddig hét embert – köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is – meggyanúsítottak különböző bűncselekmények miatt. Az ügyészség 1,3 milliárdos vagyoni hátrányt feltételez. A polgári perben felkért ingatlanszakértők is hasonló értékkülönbözetet állapítottak meg – ezen értékbecslések szerint egy hektár sukorói terület csaknem 23 millió forintot ér –, ám véleményük szerint a szerződést megalapozó értékbecslések szakmailag helyesek voltak, de az ársávok nyújtotta becslési lehetőségek eltértek.