Aggályosak a lakásért életjáradék szerződések

A jogbizonytalanság megszüntetését, a kockázatok kiszűrését, megfelelő jogi garanciák kidolgozását és a járadékot nyújtókkal szembeni szigorúbb követelmények rögzítését látja indokoltnak Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke is a lakásért életjáradékot kínáló szerződések esetében.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egymástól függetlenül végzett vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet alapján nem állapítható meg egyértelműen sem az, hogy az üzletszerű gazdasági tevékenységük körében ?lakásért életjáradék? szerződéseket tömegesen kötő vállalkozások életjáradéki, sem pedig az, hogy biztosítási megállapodásokat kötnek – tette közzé közös közleményében Lenkovics Barnabás és Farkas István.

A szerződések minősítése körül kialakult bizonytalanság ugyanis véleményük szerint a jogbiztonsággal ? illetve közvetett módon a tulajdonhoz való joggal és a szociális biztonsághoz való joggal ? összefüggő visszásságot okoz.

Jogi garanciák kellenek

A járadékosok biztonsága érdekében az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a felügyelet egyaránt szükségesnek tartják a megfelelő jogi garanciák kidolgozását, elsősorban a tevékenység kockázati elemeinek a szabályozását és a tevékenységet végzőkkel szemben támasztott feltételek rögzítését.

A felügyelet a szabályozás hiányában már eddig is élt azzal a lehetőséggel, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa az esetleges kockázatokról és rögzítse az életjáradéki szerződésként elfogadható konstrukciók feltételeit, 2006. áprilisában pedig megtette az üzletszerűen lakásért életjáradékot kínáló intézmények működésére vonatkozó jogszabály-alkotási javaslatát.

Szigorúbb feltételek szükségesek

A felügyeleti lépésekkel párhuzamosan Lenkovics Barnabás a témával foglalkozó jelentésében úgy foglalt állást, hogy megkövetelendő, hogy csak tőkeerős, megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező cégek foglalkozhassanak üzletszerűen e tevékenységgel, és hogy a felügyelet jogköre kiterjedjen e tevékenységre. Ezért a felügyelet fellépése mellett felkérte az igazságügyi minisztert is, hogy vizsgálja meg, milyen módon lehet garantálni a jogbiztonságot.

A felügyelet továbbra is felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenleg működő szolgáltatók a felügyelet tájékoztatójában leírtaknak megfelelő, olyan szerződéseket kössenek az ügyfelekkel, amely kizárja az ügyfelek kiszolgáltatottságának a lehetőségét – hangsúlyozza közleményében a szervezet.