A végtörlesztés miatt leminősíthetik a magyar bankokat (OTP, K&H, FHB, Erste, MKB,Budapest Bank)
Magyar bankok önálló pénzügyierő-osztályzatait, illetve adósi és betéti besorolásait vette leminősítési felülvizsgálat alá kedden a Moody’s Investors Service a devizaalapú adósságok végtörlesztéséből eredő potenciális veszteségekre hivatkozva.
A nemzetközi hitelminősítő kedd éjjeli londoni bejelentése szerint az adósi és betéti besorolások esetében kezdett leminősítési felülvizsgálatok hét magyar bankot érintenek; közülük hatnak az önálló pénzügyierő-besorolása is felülvizsgálat alá került. A Moody’s leminősítési felülvizsgálatai a OTP Bankot, az OTP Jelzálogbankot, a K&H-t, a Budapest Bankot, az FHB-t, az Erste Bank Hungaryt és az MKB-t érintik. A hitelminősítő az indoklásban közölte, hogy a devizaalapú ingatlanhitelek egyösszegű, piaci árfolyam alatti végtörlesztését engedélyező törvény miatt vette felülvizsgálat alá e bankokat. Mivel a devizaalapú hitelek az ingatlanhitel-kinnlevőség 70 százalékát teszik ki, a Moody’s véleménye szerint a végtörlesztést lehetővé tévő törvény valószínűleg veszteségeket fog okozni a bankoknak, és tőkehelyzetükre is hatással lesz – áll az elemzésben.
A hitelminősítő saját becslései szerint, ha a devizahitelesek 30 százaléka él a végtörlesztési lehetőséggel, az a jelenlegi piaci árfolyamok alapján rendszerszinten akár 300 bázispontnyi veszteséget is okozhat a magyar bankszektor tőkemegfelelési rátájában, amely a júniusi állapot szerint 13,8 százaléknak felelt meg. A végtörlesztési törvény várható hatásaival a múlt héten egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings is külön elemzésben foglalkozott. E cég becslése szerint ha a magyar devizahitelesek 25 százaléka él a végtörlesztési lehetőséggel, az rendszerszinten hozzávetőleg 1,5 százalékpontnyit emészthet fel el a magyar bankszektor alapszintű – Tier 1 – tőkemegfelelési rátájából.
A Fitch múlt heti elemzése szerint a legtöbb magyarországi bank saját tőkéje révén el tudja viselni az azonnali pénzügyi hatást, ám a rendszeren belül jelentős különbségek vannak az egyes bankok Tier 1 szintű tőkemegfelelési rátái és devizaalapú jelzáloghitel-kitettségei között, így egyes cégek az összesített számítás által sugalltnál nagyobb tőkeveszteséget szenvedhetnek el. Mindemellett az intézkedés a Fitch Ratings szerint “veszélyes precedenst teremt” más olyan közép- és kelet-európai országok számára, amelyekben szintén magas a devizaalapú hitelállomány. A Moody’s Investors Service a banki felülvizsgálatok kedd esti bejelentéséhez fűzött elemzésében ugyanakkor “erősen bizonytalannak” nevezte a végtörlesztési lehetőséggel élő devizahitelesek várható számát, mivel a cég szerint sok jogosult nem lesz képes, vagy nem akar majd csatlakozni a programhoz. A végtörlesztés ugyanis függ attól, hogy a “feszített” pénzügyi helyzetben lévő hitelesek tudnak-e elégséges készpénz-megtakarítást mozgósítani, vagy olyan bankokat találni, amelyek hajlandók forintalapú refinanszírozást nyújtani. Emellett a forintalapú hitelek átlagos kamata jóval magasabb a devizaalapú hitelekénél – áll a Moody’s elemzésében.
A hitelminősítő megfogalmazása szerint a végtörlesztési jogszabály “komoly mértékű elmozdulást jelent a szerződési törvényesség elveitől”. Ez – valamint a tavaly óta meghozott egyéb kormányzati intézkedések, köztük a bankokra kivetett különadó, és a hátralékos jelzálogadósok hitelfedezeti ingatlanainak visszabirtoklását továbbra is korlátozó előírások – fokozzák a hitelintézetekre nehezedő nyomást, és mind bizonytalanabbá teszik a magyar bankok rendszerszintű támogatásának valószínűségét – áll a Moody’s elemzésében. Ez utóbbival kapcsolatban a cég kifejti, hogy a magyar bankrendszer mintegy 80 százalékát külföldi bankok birtokolják. Egyes anyabankok számára a magyarországi tevékenység szélesebb körű, közép- és kelet-európai hálózat részét képezi, amelyből eredményük egy bizonyos hányada származik. A Moody’s nem számít arra, hogy az általa besorolásokkal ellátott magyarországi bankok külföldi tulajdonos bankjai “azonnal módosítanák” elkötelezettségüket Magyarország mellett. A hitelminősítő szerint azonban ezeknek a bankoknak a stratégiai prioritásaira, valamint költség-haszon meggondolásaira egyre inkább hatást gyakorolnak a kormány olyan döntései, amelyek bonyolultabbá, és a külföldi befektetők számára kevésbé vonzóvá teszik a magyarországi üzleti környezetet – áll a banki felülvizsgálatok bejelentéséhez fűzött elemzésben.