Bekeményít az adóhatóság – új szempontok szerint vadásznak a csalókra

Ritkán lő mellé a revízió a vagyonosodási ügyekben: a vizsgálatok 78-83 százaléka zárul megállapítással. A siker érdekében újabb kiválasztási szempontokat is alkalmazni kezdett az adóhatóság: figyelni kezdték, hogy élnek a csaló cégek tulajdonosai, vezetői és az ezekből hasznot húzók.

A NAV-vizsgálatok nem a filléres ügyekről szólnak, hiszen a becslési eljárásra támaszkodó vizsgálatok célja, hogy a szándékos adóelkerülésre fény derüljön. A legmagasabb jogerős adókülönbözet idén 212 millió forint volt, ezt nem lehet a figyelmetlenség számlájára írni. Az apróbb szabálytalanságokat feltáró vizsgálatok eredményeit – százezer forintos bírság alatt – nem is számítják a vagyonosodási vizsgálatok közé, akkor sem, ha eredetileg innen indultak a revizorok.

 

A siker érdekében újabb kiválasztási szempontokat is alkalmazni kezdett a hatóság, a korábbiak mellett – óriási lakóház, drága autó vásárlása, tagi kölcsön nyújtása – azt is figyelni kezdték, hogy élnek a csaló cégek tulajdonosai, vezetői és az ezekból hasznot húzók. Sok esetben azt tapasztalták a revizorok, hogy a vagyon eredetét nem tudták igazolni a vizsgált személyek, vagyis azt a csalások hozamából élő cégből lopták ki. Szabatosan fogalmazva: “a társaságból kivont pénzeszközök vállalkozási célú felhasználását a mögöttes magánszemélyek nem tudják igazolni”. Ez főleg annak fényében fontos változás, hogy a közelmúltban bírósági ítélet is született, amely kimondta: a vállalkozásban elkövetett csalásokért nemcsak az ügyvezetés, hanem a cégből hasznot húzók is felelősségre vonhatók. Egy-egy ilyen fülön csípett csaló duplán rosszul jár: egyrészt felelnie kell a céges csalásokért, jövedelemeltitkolásokért, másrészt azért is, mert magánszemélyként sem adózott a vagyona után.