Tömeges csőd előtt az önkormányzatok

Önkormányzati érdekképviseletek szerint januártól működési zavarokra kell számítani, ha addig az Országgyűlés nem rendezi a települési önkormányzatok helyzetét – írja a Napi Gazdaság. Az érdekképviseletek tegnapi megbeszélése után Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, a Fidesz ügyvezető alelnöke ismertette az „1200 milliárd forint önkormányzati adósságállomány” konszolidálásának szükségességéről szóló közös álláspontot.

Kósa és más önkormányzati vezetők a hvg.hu tudósítása szerint azt javasolják, ne legyen általános az adósságátvállalás, és a konszolidáció után állítsák saját lábára az önkormányzati rendszert. Dancsó József, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke szerint november közepéig meg kell születnie a szükséges döntéseknek.

 

Szemezgetni kell

 

A konszolidációra Kósa szerint többféle javaslat is felmerült, de az eljárás során figyelemmel kell lenni az el nem adósodott mintegy 500 önkormányzatra, valamint arra, hogy rendkívül “tarka a kép”, azaz vannak olyan önkormányzatok, amelyek hasznos beruházásokra vettek fel hiteleket, és olyanok is, amelyek saját hibájukból adósodtak el. Piaci hírek szerint a a tárgyalásokon az az álláspont alakult ki, hogy a kormány a kisebb önkormányzatokat teljesen, a nagyokat pedig részben konszolidálja (az adósságállomány államosításával), de sürgős megoldásra vár az is, hogy ne kössék a helyhatóságok folyószámla-hitelkereteinek megújítását egyedi kormánydöntéshez. Szakértők szerint a jelenlegi átmeneti helyzet arra kényszeríti a településeket, hogy erőn felül próbálják visszafizetni hiteleiket az év végéig, ez azonban meghaladja jelentős részük teherbíró képességét, így január elsejétől komoly finanszírozási problémákra lehet számítani. A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy idén legalább 200 milliárd forint adósságot kell az önkormányzatoknak megújítaniuk, ezt, illetve az egész adósságállomány felét konszolidálhatja a kormány.

 

A bankok is fizethetnek?

 

Elképzelhető, hogy államkötvény-kibocsátással fedezi le az önkormányzati adósságokat az ÁKK, amivel ez az adósságállomány az államadósság részévé válhat − mondta lapunknak Kuti Ákos, az Equilor elemzője (az unió felé elszámolt ESA típusú konszolidált adósság tekintetében ez nem hozna változást, hiszen annak része az önkormányzati adósság). Török Bálint, a Buda-Cash szakértője szerint ha az állam átveszi a hitelezők felé meglévő kötelezettségeket, javul az alkupozíciója, és elképzelhető, hogy ezt a feltételek módosítására akarja majd használni. Egyelőre kérdés, hogy a kormány teljesen átvállalja-e az adósságot vagy a magánszemélyeket segítő árfolyamgáthoz hasonlóan megosztja a terheket a hitelkibocsátó bankokkal − véli Samu János, a Concorde elemzője. Elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a hitelgáthoz hasonlóan a devizahitelek éves törlesztésének terheiből vállal át a kormány a bankokkal közösen, ami a 700 milliárd forint önkormányzati devizaadósság esetében évi mintegy 70 milliárd forint törlesztési kötelezettséget jelent. Kósa szerint a 3200 magyar önkormányzat közül mintegy 500 nem adósodott el, a polgármester olyan rendszert sürget, amely nem bünteti ezeket a helyhatóságokat. Az érdekképviseletek a konszolidációval egy időben „zárttá” tennék az önkormányzati rendszert, hogy a települések saját bevételeikből finanszírozzák működési kiadásaikat − ez egy olyan alap létrehozását jelentené, amelybe minden önkormányzat befizetné bevételeinek egy részét, az összeget pedig újraosztanák.