Nem érdemes szükséges rosszként gondolni az ESG-re!

Rengeteg lehetőséget tartogatnak az ESG keretrendszer bevezetésével járó fejlesztések és a transzparensebb működés egy vállalat életében, ezért nem érdemes szükséges rosszként gondolni rájuk – fogalmazták meg a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatok Országos Szövetségének (LEO) szakértői szakmai reggelijükön.

Bár egyértelmű, hogy az ESG keretrendszer fokozatos bevezetésével komoly adatgyűjtésre és feldolgozásra kell számítani, a kockázatkezelésben és új lehetőségek kihasználásában ugyanakkor segít az ESG rendszere, és versenyképesebbé teheti a vállalatokat.

Az ESG szempontoknak való megfelelés ugyanis a szabályozásban, a bankok és befektetők esetében, az EU-s és kormányzati támogatásoknál, valamint a B2B partnereknél is kiemelt jelentőséggel bír.

Az ESG szabályozásoknak két lába van. Az SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation) a bankokat és a befektetési szolgáltatókat ösztönzi, hogy a fenntarthatósági szempontoknak megfelelő vállalatokat finanszírozzanak. A CSRD (Corporate Sustainablility Reporting Directive) pedig a vállalati oldalt, a vállalati transzparenciát erősíti. Utóbbi mintegy 1200 szempontot vizsgál, ami a vállalatokon belül a különböző területek együttműködését fogja igényelni, hiszen a nem pénzügyi jelentés az egész vállalat működését érinti. Ugyanakkor a transzparenciát is erősíti nemcsak a vállalatnál, de idővel a cég partnereinél és beszállítóinál is.

Hirdessen Ön is a teljesen megújult az irodahaz.info és raktar.info oldalakon. Az új felület sokkal letisztultabb és átláthatóbb lett a látogatók számára!

Továbbá: az Irodahaz.info és a Raktar.info látogatói ezentúl egyetlen ajánlatkérési űrlap kitöltésével akár több tíz releváns iroda, vagy raktár tulajdonostól is kaphatnak ajánlatot, így rövidítve a keresés folyamatát és segíteni meghozni a legjobb döntést!

Az SFDR és a CSRD a nagyvállalatokra és a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó szabályokat fektetik le, a kettő közötti átmenetet pedig összekapcsolja az EU Taxonómia, ami egy osztályozási rendszer a vállalatok, gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatósági mértékének meghatározására. A Taxonómiában az éghajlatváltozás mérséklése, valamint az adaptáció már definiálva vannak, de hamarosan pontosan meghatározzák a környezetszennyezés, a körforgásos gazdaság, a víz védelmének, valamint a biodiverzitásnak a fogalmát is. A riportálási módszertanokat várhatóan júniusra véglegesítik, így 2024-től már kötelező lesz a CSRD kritériumainak megfelelő riportálás a vállalatoknál.

A fenntarthatóság tehát már nemcsak az ESG szempontoknak történő megfelelés és az EU Taxonómia miatt lesz fontos a vállalatok számára. „A fenntarthatósági kérdés, egy üzleti stratégiai döntés.” – emelte ki Bozsik Balázs, a PwC Magyarország ESG üzleti szolgáltatások vezető menedzsere.

Az ESG kapcsán ugyanis hiba lenne csak a megfelelésre koncentrálniuk a vállalatoknak, mellette versenyelőnyt érdemes kovácsolniuk az ESG megfelelések miatt elindított változásokból. A szakértő azt is megjegyezte, hogy „A transzparencia hatékonyabb működést, tájékozottabb befektetőket, és cégérték-növekedést fog eredményezni a vállalatoknál.”

A szempontoknak megfelelő cégeknél ugyanis egészen biztosan meg fog nőni a befektetői kereslet, ami árazási prémiumot fog eredményezni. Ugyanakkor hosszabb távon, ahogy a befektetők a transzparencia miatt standardnak tekintik az adott vállalat eredményeit, úgy idővel az árazási prémium is csökkenni fog.

Az ESG és az EU Taxonómia bevezetésével csökkenthetők a pénzügyi kockázatok

A World Economic Forum globális kockázati listáján a klímaváltozás, az extrém időjárás és a biodiverzitás is az élen szerepel, az ESG és az EU Taxonómia ugyanakkor mind nagyon jó eszközök a fentiekkel járó pénzügyi kockázatokat csökkentésére. „A jelenlegi működési rend ugyanis semmiképpen sem fenntartható.” – mondta el Barta Zsombor a Greenbors Consulting Kft. alapító partnere.

ESG és szabályozások hosszú távon

A gazdaságban alapvető elemmé vált a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, ezért az EU-s Green Deal is a 2050-es fenntarthatósági célokat tartalmazza, és a projektfinanszírozások is e szerint történnek. A Green Deal 2 fő pillére az ESG és a zöld tevékenységek benchmarkolása, amit az EU Taxonómia fed le. Ezen kívül a Fit for 55 csomag egy köztes, 2030-ra vonatkozó szén-dioxid-csökkentési pályát ír elő, ami megfelel a 2050-re vonatkozó Green Deal elvárásainak.

Mit jelentenek mindezek az ingatlanpiaci szereplők, fejlesztők, üzemeltetők számára?

Üzemeltetési oldalról például érdemes az épületenergetikai követelmények fokozatos szigorodására készülni, ezek között újdonság például a felújítási útlevél, aminek a részleteit 2024-re dolgozzák ki. Másik fontos feladat a vállalati karbonlábnyom számítása lesz, a kibocsátások ugyanis nemcsak az irodaház tulajdonosának, az üzemeltetőknek fontosak, hanem a bérlőknek is, hiszen a közvetett kibocsátási értékekről is beszámolási kötelezettségük lesz, így a bérlők az üzemeltetőkhöz fognak fordulni az adatok megismerése miatt.

Az ESG megfelelés nulladik lépése pedig a menedzsment rendszer felállítása. Az adatmenedzsmentre, azaz az adatok rendszerezett módon történő felhasználására és transzparens bemutatására kell felkészülni.

Ha irodát, raktárat, üzlethelyiséget keres, akkor nézzen szét megújult honlapjainkon! Kérjen egyszerre akár több iroda hirdetőtől ajánlatot! https://irodahaz.info/

Keressen gyorsan és egyszerűen raktárat, üzlethelyiséget: https://www.raktar.info/