VG: az atomenergia vége?

Európában is egyre többen kérdőjelezik meg az atomenergia felhasználását, miután Japánban még mindig nem sikerült elhárítani a vészhelyzetet a fukusimai erőműnek a pénteki pusztító földrengésben megsérült reaktorainál.

„Fukusima: az atomenergia korának vége” – hirdette tegnap a Der Spiegel online kiadásának címe, utalva a Japánt valaha ért legsúlyosabb földrengés miatt megsérült atomerőmű kálváriájára. Kan Naoto japán miniszterelnök drámai bejelentésben tudatta, hogy a Fukusima Daicsi erőmű egyik reaktorában történt robbanás után megemelkedett a sugárzó energia szintje. A kormányfő korábban élesen bírálta az erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power vezetését is, amely a pénteki, a Richter-skálán 9-es fokozatú rengés és az azt követő utórengések óta hiába próbál úrrá lenni a helyzeten az összesen 4,7 gigawatt teljesítményű, az ország középső részén fekvő erőműnél. A szakértők nem tartanak attól, hogy a 25 évvel ezelőtt Csernobilban történt balesethez hasonló helyzet állna elő, ám miközben a baleset fokozatát a hetes skálán már hatosra értékelik, a pánikhangulat terjed az országban: még a 240 kilométerre fekvő Tokióból is menekülnek az emberek.

Az Európai Unió vezetése igyekszik ugyan megnyugtatni mindenkit, hogy a fukusimai erőműben történteknek nincs közvetlenül érezhető hatása Európában. Ám láthatóan senki sem éri be azzal, hogy a kontinensen nem emelkedett meg a radioaktív sugárzás szintje. Nikolaus Berlakovich osztrák környezetvédelmi miniszter még vasárnap közölte: a banki stressztesztekhez hasonló vizsgálatoknak kellene alávetni az európai reaktorokat. Ausztria nincs az atomerőműveket üzemeltető 14 tagállam között, Franciaország azonban a felhasznált villamos energia háromnegyedét állítja elő 58 reaktorában. Itt a zöldek népszavazást kezdeményeztek a reaktorok jövőjéről, Francois Fillon miniszterelnök pedig válságtanácskozásra hívta illetékes hat miniszterét. Németország is drasztikus lépéseket hozott: hétfőn három hónapra felfüggesztették azt a tavaly kötött koalíciós megállapodást, amely a reaktorok üzemidejének meghosszabbításáról szóló tárgyalásokat alapozta meg, tegnap pedig Angela Merkel kancellár bejelentette: a 17 reaktoruk közül három hónapra leállítják azt a hetet, amely 1980 vége előtt kezdte meg működését.

A pánik a piacokat is elérte: a szabadpiacokon – hat hónapos töretlen növekedés után – csökkent az urán-oxid ára. Tíz százalékot meghaladó esést produkáltak a nagy autógyárak, mivel számos beszállítójuk a szökőár által elárasztott területen működött. A rossz hangulat azonban nem csak Japánra és az atomenergiához köthető kereskedésre korlátozódott: gyakorlatilag a világ összes tőzsdéje csökkenést produkált tegnap (lásd keretes írásunkat).

A földrengés és a szökőár londoni elemzők szerint 180 milliárd dollárnyi kárt okoz Japánnak, ez az ország éves GDP-jének 3 százalékával egyenértékű – nagyjából ennyi a katasztrófa által legsúlyosabban érintett két prefektúra részesedése is a szigetország gazdaságának összteljesítményéből. Az IMF statisztikái szerint Japán a világ GDP-jének nagyjából 9 százalékát adja.

A Bank of America Merrill Lynch előrejelzése szerint a katasztrófa 0,2-0,3 százalékponttal csökkenti a japán gazdasági növekedés idei ütemét, ám az újjáépítési kiadásokból eredő későbbi többletkereslet várhatóan meghaladja majd az éves GDP-érték egy százalékát. Ezt alátámasztja a Barclays Capital is, amelynek elemzői emlékeztetnek: az előző, Kobe környékén 1995-ben pusztító földrengés után a térség ipari termelése havi összehasonlításban 4,6 százalékkal csökkent, egy hónappal később azonban már 4,9 százalékos növekedést tudott produkálni.

A Standard & Poor’s és a Moody’s hitelminősítő is aránylag optimista a helyreállítás gazdasági következményeit illetően, ezt részben magyarázza, hogy a válság nyomán felduzzadt költségvetési hiányt ellensúlyozza a fejlett országok körében a legmagasabb, a GDP 60 százalékát kitevő nettó nemzetközi követelésállomány. A Moody’s hétfői prognózisa szerint a jen is megőrzi stabilitását.