Szaporodnak az ipari parkok

Tizeneggyel gyarapodott az ipari parkok száma idén. A régiek közül egyet sem fosztottak meg a címtől, mert nem teljesítette volna a korábbi megállapodásban foglaltakat. A szankció elmaradásának fő oka: a szerződésekben rögzített öt év múltán már nem lehet és nem is érdemes számon kérni a parkokon az “elfeledett” fejlesztési ígéreteket.

Ahogy évről évre rendszeresen, úgy idén is bővül az ipari parkok száma. Ezúttal tizenegy új létesítmény kerülhetett fel a ma már csaknem 200 tagot számláló lajstromra, amelyen kisebb és nagyobb létesítmények, a mai kor követelményeinek maradéktalanul megfelelő logisztikai centrumok és kisvárosok viszonylag kezdetleges parkjai egyaránt szerepelnek.

A régiek közül semelyik komplexumtól nem vette el az ipari címet a bíráló bizottság, annak ellenére, hogy korábban jelezték: felülvizsgálják az ipari parkokat, és közülük kirostálják azokat, amelyek nem teljesítették a létesítésük idején kötött szerződésben vállalt kötelezettségeiket. A szankció elmaradásának fő oka az, hogy letelt az öt év, amire vonatkozóan a dokumentum aláírásakor felsorolták, milyen fejlesztéseket kell megvalósítaniuk az ipari park üzemeltetőinek. Hat-hét évvel a megállapodást követően pedig nem lett volna korrekt kifogást emelni arra vonatkozóan, hogy mit nem teljesített egyik-másik park két vagy három esztendővel ezelőtt – fejtegette a Magyar Tudományos és Technológiai Ipari Parkok Szövetségének elnöke. Székely Péter szerint a monitoring rendszer ennek ellenére nem hagyta szó nélkül a mulasztásokat, az érintettek fokozott figyelmeztetésben részesültek.

Akadt egyébként példa arra is, hogy egy ipari park önként lemondott címéről. Abasár azért visszakozott, mert iparterületei iránt nem volt kereslet, így hiába volt meg a szándék, nem tudtak előre lépni. Más esetekben azonban voltak eredmények, bár egyes helyeken a fejlődés mértéke elmaradt a várakozásoktól. Nem lehet tehát egyértelműen kijelenteni, hogy csak kedvezőtlen tendenciák uralkodnának a kevésbé sikeres területeken.

Összességében mindenképpen példás az ipari parkok fejlődése, amit a számok is tükröznek: manapság már a bruttó hazai termék (GDP) egyharmadát ipari parkokban termelik a vállalkozások, és összesen 3 ezer közép- és kisvállalkozás települt be ezekbe a létesítményekbe, amelyeket természetesen nem kerülnek el a multinacionális vállalatok sem. Világos, hogy a program sikeres, és különösen azokban a körzetekben, amelyek odafigyeltek a térség összehangolt fejlesztésére. Ezt jól példázza Borsod-Abaúj-Zemplén megye is, hiszen a keleti régióba ma már korántsem olyan nehéz befektetőt csábítani, mint néhány esztendővel ezelőtt – emelte ki Székely. Hozzátette: csak ott volt látványos a fejlődés, ahol az autópálya-építések lendületet adtak a befektetéseknek. Az elnök szerint érdemes lenne a 4-es út menti szakaszok melletti beruházásokat ösztönözni, hiszen itt tágabb térség fejlődésének adhatna határozottabb lökést az útépítés. Záhony és vidéke pedig már bebizonyította, hogy meg tudja állni helyét a logisztikai piacon.

A tizenegy új tag közül Kőszeg önkormányzata azért érdekes, mert bár nem hátrányos helyzetű régió gyarapodott ipari parkkal, mindenképpen előremutató a város és körzete szempontjából, hogy egy hajdan jól működő ipari tevékenység helyszínén alakul meg az új létesítmény. Az 1980-as évek végéig ugyanis posztógyár virágzott itt: ennek területén jöhet most létre a vállalkozásoknak otthont adó ingatlankomplexum.

Figyelemre méltó, hogy a fejlesztők – akik között szép számmal akadnak ingatlanfejlesztő vállalkozások is – egy-egy projekt előkészítése során ma már elsősorban pénzügyi szempontokat mérlegelnek. Azt vizsgálják tehát, kifizetődő lesz-e majd az ipari park, ami mindenképpen fontos a létesítmények talpon maradása érdekében. Ugyanakkor nincs garancia arra, hogy a megalakult ipari parkok hosszú távon is megállják a helyüket a mind szélesedő palettán. Csupán az első négy-öt év elteltével lehet biztosan megmondani, hogy mennyire volt reális a fejlesztők elképzelése a logisztikai bázisok rentábilissá tételére vonatkozóan – szögezte le a szövetség vezetője.

Az utóbbi időszakban valamelyest csökkent az érdeklődés a vállalkozásoknak koncentráltan, szolgáltatásokkal kiegészített otthont nyújtó ingatlanegyüttesek iránt. Legalábbis ez olvasható ki a számokból, hiszen nemrégiben még évente nagyjából hússzal gyarapodott az ipari parkok száma. Ehhez képest az idén jóváhagyott tizenegy új létesítmény mindenképpen visszaesést jelent. Igaz, ennek hátterében az is állhat, hogy valamelyest szigorodtak az elbírálás feltételei – magyarázta Székely. Az eddig egységes kategóriát ugyanis megosztották, és ma már külön csoportba sorolják az országos ipari parkokat és a kistérségieket. Előbbiek közé a kiemelt jelentőségűek tartoznak, amelyek nagyobb térségre fejtik ki multiplikáló hatásukat, utóbbiak közé pedig a kisebb körzetek számára vonzerőt jelentők. A megkülönböztetés megmutatkozik a támogatás mértékében is.