Soha nem látott magyar jelenlét a világ legnagyobb ingatlan kiállításán

A cannes-i MIPIM-en Budapest reprezentációja idén először a Budapest Business Region ingatlanpiaci klaszter keretében a főváros, az állam, és a fejlesztők széleskörű összefogásával valósult meg a szokásosnál háromszor akkor standon és – a számos extra megjelenéssel – összességében sokkal intenzívebb jelenléttel, mint a korábbi években bármikor.

Az idei MIPIM-ről, az ingatlanpiac aktuális hangulatáról, a budapesti összefogásról Gulyás Kovács Gergellyel, a Budapest Business Region klaszter elnökével, és a DunaCity ügyvezető igazgatójával beszélgettünk – Villáminterjú Cannes-ból.

Portfolio.hu: Milyenek az első benyomásai az idei MIPIM-ről?

 Gulyás Kovács Gergely: Az idei MIPIM-en valóban jelentősen kevesebb a résztvevő a szokásosnál, de a döntéshozók továbbra is itt vannak. Tapasztalataim szerint az idei vásáron mindenki sokkal nyitottabb a személyes kommunikációra, mint eddig bármikor, – ma meghallgatjuk egymás véleményét és megpróbálunk egymásnak segíteni. A magyar cégek sokkal intenzívebb jelenléttel vannak itt a kiállításon – valójában az elmúlt 20 évben soha nem volt ilyen erős és egységes Budapest és a fejlesztők megjelenése, és soha nem volt ilyen léptékű bemutatása a budapesti ingatlanfejlesztései projekteknek. Most összefogott az üzleti oldal, és több mint 20 cég csatlakozott a Budapest Business Regionhoz, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy újraformálja a befektetők, fejlesztők, finanszírozók és egyáltalán az egész ingatlanszakma számára a Magyarországtól és Budapestről alkotott képet.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a mi válaszunk a válságra: az összefogás. Ennek fő oka, hogy így sokkal több embert és sokkal hatékonyabban tudunk elérni. Az ITD Hungary az állam részéről, Budapest és a fejlesztők, együtt állítunk ki, és együtt próbálunk megfelelő válaszokat kínálni arra, hogy miért jó Magyarországon és Budapesten befektetni. Ez a világ legnagyobb ingatlan kiállítása, és ha valaki itt nem jeleneik meg az azt jelneti, hogy becsukta a kapukat és nem akar kommunikálni.

P.: Befektetőkkel, üzleti partnerekkel beszélgetve mit tapasztal, az ország jelenleg rendkívül negatív megítélésének fényében milyenek a magyar ingatlanpiac kilátásai?

GKG.: Valóban komoly nehézséget okoz, hogy milyen szemmel néznek Magyarországra külföldi partnereink: kritikusnak látják a helyzetünk, és amit eddig nem kellett, most pontról pontra el kell magyarázni: mi miért történik ma Magyarországon, és miért érdemes a nehézségeink ellenére itt befektetniük.

A legfontosabb kérés az, hogy a finanszírozási helyzetet mikor áll helyre a régióban. Vannak azonban pozitív jelnek: azt érzékelem, hogy a finanszírozói oldalon több új belépő is érkezhet a magyar piacra. Komoly érdeklődést tapasztalok a japán, arab, görög és svájci és amerikai finanszírozók részéről, akik korábban azért nem jelentek meg Magyarországon, mert a régiós versenytársak miatt már nem volt lehetőségük betörni ezekre a piacokra. Ezek között nem csak bankok, hanem alternatív finanszírozásban gondolkozó alapok, sőt néha magánbefektetőket tömörítő cégek vannak.

Összességében elmondható, hogy a projektjeink a nemzetközi szinten is megállják a helyüket – mi nem lettünk rosszabbak, a világ változott körülöttünk. Ezért azt gondolom, hogy amikor az ingatlanpiac felszálló ágában a piac stabillátásról beszéltünk, akkor most is, amikor nehézségeink vannak, bíznunk kell az eddigi alapokban. De mindenekelőtt azt a versenyhelyzetet kell most először megnyerni, ami most a finanszírozókért és a befektetőkért folyik.

P.: Magyarország egyedülálló lehetőséget kapott az idén arra, hogy az un. végfelhasználói ebéden bemutatkozzon a világ legbefolyásosabb döntéshozói előtt. Mit várnak ettől?

GKG.: A Budapest Business Region öt hónappal ezelőtt kezdett el lobbizni ezért a lehetőségért. Ennek eredményeképp egy 80 fős ebéd keretében a Budapest régió lehetőséget kapott arra, hogy a végfelhasználók (globális szolgáltató és gyártó cégek, mint a Google vagy a Microsoft) stratégiai döntéshozó számára bemutatkozzon. Ezen az eseményen főként olyan cégek lesznek jelen, akik a régióban új irodaközpontjukat keresik – a cél az, hogy ezt Magyarországon találják meg. A rendezvényen Bajnai Gordon képviseli Magyarországot, a fővárost pedig Demszky Gábor főpolgármester úr. Az üzleti szektort ingatlanfejlesztők képviselik, többek között a DunaCity, aTópark, a Talentis és a Duna Spirit.

P.: Tavaly a DunaCity-t világ 10 legjobb ingatlanfejlesztése közé sorolta egy szakmai zsűri itt a MIPIM-en. Ennek eredményeképp a projekt lehetőséget kapott arra, hogy egy un. speed maching keretében közvetlenül bemutatkozhasson a befektetőnek. Mi volt a hozadéka ennek a lehetőségnek? Változtatott-e valamit a projekt-koncepción a válság elmélyülése?

GKG.: A legfontosabb eredmény, hogy a DunaCity nemzetközi szinten ismer lett. A projekt értékét tekintve pedig közel 20%-os emelkedést értünk el a speed matching-ot követően, amely elsősorban a befekteti visszajelzésekben nyilvánult meg. Emellett szeretném hangsúlyozni, hogy pontosan ez a siker teremtette meg azt a gondolatmenetet, ami a végül BBR létrejöttét lehetővé tette. A projekt iránt ma is, itt a vásáron is volt befektetői érdeklődés, azonban továbbra is tartjuk azon véleményünket, hogy a Quaestor és a Gropius közösen kívánja megfejleszteni a DunaCityt az elkövetkező 10 évben.

Tavaly novemberben több szakértő bevonásával elkezdtünk egy munkát, amely a válságot elemzi a saját projektünk szempontjából. Ma már látszik, hogy nagyon jól döntöttünk, hogy korán elkezdtünk az újabb megoldásokra koncentrálni és előretekinteni. A fejlesztési koncepcióban a fejlesztés ütemét, funkciók közötti négyzetméterarányokat fogjuk módosítani. Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy a DunaCity 10-12 éves kifutása nagy segítség abban, hogy a projektet jobban optimalizáljuk az aktuális piaci környezetre.