Már olcsóbb a Dunán hajón lakni, mint egy pesti lakást venni

Ki hóbortból, ki kényszerből, de tény, vannak, akik az „úszó házat” választják lakhelyül.

Külföldön népszerű

A lakóhajók főként azokon a vidékeken elterjedtek, ahol a hajózásnak hagyományi vannak. Koppenhága, London vagy Párizs lakossága nem lepődik meg az otthonosan berendezett hajók látványától. Párizsban hosszú várakozás előzheti meg a kikötési engedély megszerzését. A városi partszakaszok telítve vannak, hiszen mindenki közel szeretne lenni a belvároshoz és a felkapott negyedekhez. Pierre Richard a leghíresebb hajólakó, egy uszályból alakította ki minden igényt kielégítő vízi otthonát. A hajók állapotát rendszeresen ellenőrzik és tízévenként kötelezik a tulajdonosokat, hogy szárazdokkban is vizsgáltassák meg hajóikat. Londonban inkább az alacsony jövedelműek, főleg fiatalok választják a ringatózó életmódot. Ezzel az első lépéssel próbálják megteremteni későbbi egzisztenciájukat, de a lakóhajók árai alulmaradnak a szárazföldi ingatlanok áraival szemben.

Nálunk nincs hagyománya

Magyarországon még nincs igazán hagyománya ennek az életformának. A lakóhajók többségét bérlésre, nyaralásra kínálják. Aki unja az üdülőket és szállodákat, annak megvan a lehetősége, hogy jól felszerelt hajót béreljen és akár külföldön, akár az országon belül kedvére hajózhasson. A hajók típustól függően 2-7 fő elhelyezésére alkalmasak.  Többek között Franciaország, Németország, Hollandia és Olaszország vízi útjait használhatjuk. Elő- és utószezonban a hajók hét éjszakára, útvonaltól függetlenül 200.000 és 480.000 forint között vannak, a hajó típusától és befogadóképességétől függően. Főszezonban ez az ár 340.000 és 750.000 forint között mozog.

Horgászoknak olcsó

A lakóhajók másik típusát belföldön kínálják bérlésre, főként horgászoknak. Ezek a hajók jól felszereltek, mindegyikben WC, hűtőszekrény, TV, főzésre alkalmas gázrezsó és egyéb konyhai felszerelések találhatóak. Négy fő kényelmes elhelyezésére alkalmas emeletes ágyakkal van berendezve. Zuhanyozni a kikötőkben lehet, a cég élelmiszer-utánpótlás szállítását is vállalja. Nagy előnye, hogy télen gázfűtéssel szerelik fel őket.  A Komárom és Esztergom közötti Duna-szakasz mellékágában (a neszmélyi Szent Ilona-kikötőben) a magyar folyam- és tengerhajózás emlékeit gyűjtötték össze. Jelenleg hét hajó sorakozik egymás mellett hat kilométeres hosszúságban: a Lajta, a Neszmély, a Sopron, a Zoltán, a Petőfi, a Vöcsök szárnyashajó és a Kassa folyamtengerjáró. Itt köt ki majd felújítása után a még Szegeden horgonyzó Szőke Tisza is.

Randevú és rendezvény

Ha tényleges lakóhajókat keresünk, Budapesten nehéz dolgunk van. A Magyarországon lakóhajónak nevezett objektumok álló- vagy rendezvényhajók. A legtöbb hajó étteremként, bárként üzemel. A roncshajókat felújítás után lehet újra „forgalomba” állítani. Ennek egyik legszebb példája talán a Kossuth, mely ma étteremként és múzeumként funkcionál. Étterem vagy múzeum mellet a hajók szállodaként is üzemelhetnek, találhatunk úszó szállodákat, mind a Tiszán, mind a Dunán.  Ezek a hajók egy szárazföldi szálloda lehetőségeit biztosítják a vendégeiknek, van étterem, szauna, szolárium, bár a szobák a hely szűke miatt kisebbek lehetnek, az élmény azonban megéri ezt a kis kellemetlenséget. A szobák kategóriától függően mosdóval vagy zuhanyzóval felszereltek, ha nincs a szobánkban zuhanyzó, egy közös vizesblokkot használhatunk.

A régi olcsó, az új drága

3 millió forintért már kaphatunk 24 m hosszúságú, 120 négyzetméteres lakóhajót is. De új építésű hajók esetében már valódi lakásárakban kell gondolkodnunk. A legkisebb, egy négytagú családnak szűkösen megfelelő méretű (nagyjából 8 méter hosszúságú) új lakóhajó ára 15 millió forintnál kezdődik, a 30-40 méter hosszú, hatalmas luxushajók viszont akár 1,5 milliárd forintba is kerülhetnek. Ezek többségét egyébként nem a Dunán állomásoztatják.  Mielőtt azonban nagy lelkesedésünkben belevágnánk a hajóvásárlásba, gondoljuk végig, hogy mit vállalunk magunkra. A hajón való élet nyáron nagyon szórakoztató lehet, ha bírjuk a szúnyogokat és a békakoncertet. Arról se feledkezzünk meg, ha egy nagyobb hajó elmegy mellettünk, a hullámok miatt könnyen tengeribetegek lehetünk saját „lakásukban”.

Télen a fűtés okozhat gondot, mert az állandó nedvesség miatt szinte kifűthetetlenek a hajók, vagy egy vagyont költhetünk szigetelésre. A hajó körül törni kell a jeget, ha befagy víz, hiszen a jég könnyen összeroppanthatja a hajótestet. Mindezek a problémák azonban eltörpülhetnek, ha már végigküzdöttük magunkat a különböző hivatalokon és beszereztük a tizenegynehány engedélyt. A partszakaszok vagy a kerületi vagy a városi önkormányzat tulajdonában vannak. Engedélyt kell szerezni a Közlekedési Felügyelettől, a Vízirendészettől és még jónéhány hivatalos szervtől, hogy kikötési engedélyt kapjunk.  Ha megvan az engedély, időközönként azt is meg kell újítani, így nem lehetünk teljes nyugalomban. Arról már nem is beszélve, ha megunjuk a környéket a hajót el lehet vontatni, de a procedúra kezdődik elölről.

Zavaros engedélyek

A lakóhajók engedélyeztetése többlépcsős folyamat. A vonatkozó GKM-rendelet értelmében (50/2002) az illetékes hajózási hatóságnál kell megkérni a létesítési, a használatbavételi, az üzembentartási és a fennmaradási engedélyt. A vízenlakás ugyanakkor felveti a lakcím kérdését. Mert a vízfelszín nem az önkormányzaté, de az oda költöző lakos mégiscsak a kerület polgárának minősül, ennek minden vonzatával együtt. A „beköltözést” követően tehát a helyi önkormányzatnál is be kell jelentkezni, és ott lakcímet kell szerezni.  (Egyébként csak a lakóhajókhoz vezető kikötők, hajóhidak, azaz „úszóműállások” tartoznak az önkormányzatok felügyelete alá, ezek létesítésére adhat jogot a kerület vezetése. Azt, hogy oda miféle járművek vagy létesítmények kötnek ki, már a Hajózási Főfelügyelet és egyéb területi (megyei) közlekedési felügyeletek dönthetik el. Ez pedig azért nem szerencsés – vélekedik Gyczy Emil -, mert így egy közlekedési hatóság dönt olyan kérdésekről, amelyeknél az építészeti és várostervezési szempontokat egyáltalán nem szabadna figyelmen kívül hagyni.) A legtöbben azonban nem úri hóbortból költöznek vízen úszó alkalmatosságba. Újpesten vagy a Római-parton valamint Soroksár irányában találunk amolyan vízre épült vityillókat. Ezek komfortfokozata meglehetősen széles skálán mozog. Sok esetben inkább csak egyszemélyes tákolmányokról, fedett stégekről van szó, de lehet látni tágasabb, és kifejezetten takaros építményeket is, sőt elvétve egy-egy kiszuperált, igazi hajót is.