Lakáshitelek: sokkolóak a fejlemények

A betéti akciók lecsengése és a folyamatosan csökkenő banki kamatok ellenére nőtt decemberben a magyar lakosság betétállománya, miközben legalább öt éve nem vettek fel a háztartások olyan kevés lakáshitelt, mint a tavalyi év decemberében.

Decemberben a novemberben megfigyelttől eltérően – mondhatni, a karácsonyi vásárlások ellenére – már több mint 22 milliárd forinttal több forint- és devizahitelt törlesztett a magyar lakosság, mint amennyit felvett, s erre nem volt még példa legalább három éve (ekkortól vezet a Portfolio.hu hasonló statisztikákat), de gyaníthatóan sokkal régebb óta. A devizahitelek terén tavaly március óta minden hónapban nettó törlesztő volt a lakosság, míg a forinthitelekre hektikus mozgás jellemző ebből a szempontból.

A kiszáradt magyar hitelezési piac továbbra is segítő kézre vár. Hogy a választások utáni új politikai helyzet, vagy az év második felében már remélhetőleg beinduló gazdasági növekedés fogja-e nyújtani ezt a kezet, még nem tudni. A márciusban hatályba lépő felelős hitelezési (döntően a hitel-fedezet arányra vonatkozó) korlátok és a magatartási kódex bevezetése mindenesetre biztosíthatja, hogy a hitelezés fellendülése nem lesz nyakló nélküli.

Ami a lakáshiteleket illeti, nagy esemény nem történt: csak további kamatcsökkenés, illetve az akár államilag, akár a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás beindulása által ösztönzött lakáshitel-felvételi kedv mentheti meg a piacot. Némi keresletnövekedés a lakáspiacon már mutatkozik, ám ez a decemberi adatokban még aligha jelenhetet meg. A bankok 20 milliárd forintnál is kevesebb lakáshitelt helyeztek ki ebben a hónapban, ami szintén rekord alacsony összeg a Portfolio.hu statisztikáiban. Összehasonlításul: a válság kirobbanásakor, 2008. októberében 89 milliárd forintos volt a kihelyezés, és ehhez jött hozzá a 65 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitel, ami mostanra szintén 20 milliárd forint alá csökkent.

Reménykedésre adnak okot ugyanakkor a tovább csökkenő hitelköltségek, amelyek a meglévő hitelek esetében még mindig majdnem 6 százalékkal múlják felül a jegybanki alapkamatot. Decemberben átlagosan 11.78%-os volt egy forint lakáshitel THM-je, míg az euróhiteleknél ez 9.94, a svájci frank hiteleknél pedig 6.29%-os ez a szám. Az alábbi ábrán látható a forintkamatok szépen csökkenő trendje, ami körülbelül fél éve tart. Kérdés, hol áll meg a jegybank az alapkamat-vágással, de gyanítható, hogy egyszeri vagy kétszeri 25 bázispontos kamatvágás már nem fogja sokkal olcsóbbá tenni a forintban denominált lakáshiteleket, bár hozzá kell tenni, hogy a meglévő forinthitelek esetében azok kamatperiódusától függően a 11.78% néhány százalékkal még lejjebb mehet.

A fogyasztási hitelek kamatai azt mutatják, a karácsonyi áruvásárlási dömping ellenére a bankok nem kezdtek nagy versenybe: a forinthitelek hitelköltség-mutatója még nőtt is két százalékponttal. A svájci frank esetében lényegében stagnálás, az euróhiteleknél viszont némi csökkenés volt megfigyelhető. Decemberben a forint fogyasztási hitelek átlagos hitelköltsége 27.51, a svájci franké 14.36, az euróé pedig 12.2 százalék volt. Drasztikus csökkenésre ebben a szegmensben már csak azért sem lehet számítani, mert a fedezetlen hitelek a bankok legkockázatosabb hitelei közé tartoznak, melyek kamataiba ezek kockázati felárát is beépítik.

A kihelyezett fogyasztási hitelek volumene egy év óta lényegében stagnál: decemberben 17.9 milliárdnyi forint-, 7.3 milliárd forintnyi svájci frank-, és 11.1 milliárd forintnyi euróhitelt helyeztek ki a bankok.

Decemberben 7844 milliárd forintnyi hitelállománya volt a lakosságnak, ennek 66.2%-a volt devizában denominált. A háztartások teljes lakáshitel-állománya 3503 milliárd forintra rúgott, a fogyasztási hiteleké pedig 3976 milliárd forintot tett ki. Az alábbi ábrán látható, hogy állományát tekintve mind a forint-, mind a devizahitelek meglehetős stabilitást mutatnak az elmúlt évben, ami annak tudható be, hogy a lejáró, ill. visszafizetett hitel állománya nagyjából azonos.

Ami a betéteket illeti, a novemberi csökkenés után decemberben ismét nőtt a forintbetétek állománya, ami az éves átlagnál valamivel magasabb év végi megtakarításoknak köszönhető, illetve annak, hogy a devizabetétek valamelyest veszítettek népszerűségükből. Vonzó betéti akciókról, pláne kétszámjegyű betéti kamatokról már hónapok óta nem beszélhetünk. A változás egyébként nem tekinthető jelentősnek, a magyar lakosság betétállománya 7581.5 milliárd forint volt, ennek 16.3%-a volt devizában demominált a 2009-es esztendő legvégén.