Közép-Ázsia országai lehetnének a magyar KKV-k célpontjai

Hozzánk, vagy az EU átlagához képest is két-háromszor nagyobb növekedési rátával kecsegtetnek Közép-Ázsia országai. Eddig ismert piacainkon a kereslet stagnál, ezért a magyar KKV-k fejlődéséhez kulcsfontosságú lenne új exportpiacok feltárása. Az ehhez segítséget nyújtó pályázat kerete lassan kimerül, ennek újbóli kiírását szorgalmazza a Creative Expert Consulting tanácsadócég.

Noha a GOP 3.3.3. pályázat 2012-es kiírása körül észlelt érdektelenség miatt novemberben még aggodalmuknak adtak hangot a Creative Expert Consulting szakemberei, végül hamar híre ment a kedvező feltételeknek a kisvállalati célcsoport körében, és év végére beindult a 3 milliárd forintos keretért a versenyfutás.  Az NFÜ honlapjának tanúsága szerint mintegy 257 pályázat érkezett be a kedvező feltételekkel elnyerhető exportpiaci támogatásra, és az eddigi pályázatok összértéke 3,8 milliárdot is meghaladja. „Mivel nagyon népszerű, és jól irányzott pályázatról van szó, ésszerű lenne akár már idén megismételni a kiírást, és lehetőséget hagyni olyanoknak, akik talán későn ébredtek, és ezúttal már szívesen vennének részt, főleg az első kör finisében tapasztalható érdeklődésen felbuzdulva.” – mondja Füzesi Attila, a Creative Expert Consulting üzlet- és kereskedelemfejlesztési tanácsadócég ügyvezetője. Vállalati kört célzó pályázatok esetében ritka az ilyen sikeres kifutás, inkább a lakossági pályázatok szoktak ilyen jól szerepelni, ott is inkább a források szűkössége miatt. A GOP 3.3.3. nagy segítség lehetne az év folyamán, hogy közvetve hasznot húzzunk a jól teljesítő országok növekedéséből.

Miközben hónapról-hónapra lefele módosítják a magyar, vagy az uniós növekedési kilátásokat, addig Közép-Ázsia országaiban tarthatók a kilátások. A Világbank legfrissebb jelentése szerint 4 és 7 százalék közötti növekedésre számíthat ez a – magyarok számára még kevéssé ismert – régió., és inkább vállalati, nem költségvetési szinten kell megtenni a növekedési feltételek megtartásához bizonyos lépéseket. Ezek javát jobb beszerzésekkel lehet megtenni, itt vannak komoly lehetőségek a magyarok számára. Természetesen ezek között az országok között is vannak növekedésbeli eltérések: miközben Bulgária, Lettország és Ukrajna 2012 utolsó negyedévében csökkenő termelést mutatott, addig Kazahsztán, Litvánia és Törökország esetében töretlen a növekedés. „Azok az országok, amelyek uniós kitettséggel bírnak, sajnos negatív hatást kell elszenvedjenek a szűkülő finanszírozás és a visszaeső kereslet miatt, míg az elsősorban orosz és kínai relációba termelő államok továbbra is előnyt élveznek, köszönhetően a folyamatosan magas nyersanyagáraknak is” – magyarázza Füzesi Attila.

A CEC ügyvezetője szerint más-más okból ugyan, de mindenhol van keresnivalója a magyar beszállítóknak a térségben: „van ahol egyszerűen a növekvő kereslet, a fogyasztás és a jóléti beruházások támasztanak igényt a magyar termékekre, máshol pedig a lassuló növekedés miatti árverseny szorítja új beszállítók felkutatására a cégeket, és így lelhetnek kedvező árfekvésben termelő magyar partnerekre. Akárhogy is, a magyar cégeknek vétek lenne kimaradni ennek a térségnek a prosperitásából.” – vélekedik Füzesi Attila.