Ketyeg a társasházi időzített bomba
A Habitat for Humanity Magyarország felmérése szerint a társasházak egy része semmilyen lényegi állagmegóvást és a fejlesztést nem végez. Ez azonban egyik pillanatról a másikra olyan jelentős műszaki problémákhoz vezethet, amelyek vagy kockázatossá teszik az ingatlan használatát vagy óriási terheket rónak a háztartásokra. A helyzet nagyjából 200 ezer alacsony státuszú területen található társasházi lakást érint ma hazánkban.
A Városkutatás Kft. a Habitat for Humanity Magyarország megbízásából 2011-ben végzett kutatást az alacsony státuszú társasházak fejlesztésének lehetőségeiről, ezek elmaradásának okairól. A vizsgálat körébe országszerte nagyságrendileg 20-25 ezer társasház tartozik, amely 460 ezer lakást jelent összesen. A vizsgált társasházak több mint felében komoly műszaki problémák vannak. A hagyományos építésű épületeknél lényegesen több és nagyobb jelentőségű probléma halmozódott fel, mint a lakótelepeken. Az épületek műszaki állapota sokszor a lakók és a közös képviselők számára is ismeretlen, miközben a műszaki felmérés maga is olyan összegű beruházás lenne, amit a társasház nem tud vállalni. A helyzet kialakulása visszavezethető a társasházak működésével kapcsolatos olyan strukturális problémákra, mint a közös képviselők díjazása. Nem tisztázott, hogy a fejlesztések koordinálásával járó többletmunkát hogyan honorálja a közösség, így a közös képviselők inkább abban érdekeltek, hogy a ház alapszinten működjön. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a lakók érdekei nagyon különbözőek lehetnek, miközben hiányzik az összefogás kultúrája, a döntéseket pedig viszonylag egyszerű blokkolni. A vizsgált szegmensben a problémák gyökere sokszor az, hogy a lakhatási költségek már önmagukban is magasak. Ebben a csoportban a háztartások 46%-a (hitelköltségek nélkül 36%-a) jövedelmének 35%-át költi lakhatásra. A megfizethetőségi problémákkal küzdő háztartások pedig egyszerűen nem képesek finanszírozni a közös tulajdon állagmegóvását, fejlesztését. Az érintett társasházakban sokan tartoznak a közös költséggel, és számos ház már a szolgáltatóknak sem tud fizetni. Bár a társasházi felújítások piacán viszonylag kedvező finanszírozási lehetőségek érhetők el, az alacsony státuszú társasházak ezekhez nem tudnak hozzáférni a felújítási alap hiánya, a hátralékok mértéke miatt. Annak ellenére, hogy a társasházak leromlott állapota a lakhatási szegénység egyik megnyilvánulási formája ezzel a kérdéssel jobbára nem foglalkoznak sem az érintettek, sem fejlesztések irányát befolyásolni tudó hatóságok, döntéshozók. Az időzített bomba azonban ketyeg: ha a szegény társasházakat továbbra is elkerülik a fejlesztések, akkor az ott élő háztartások legdrágább vagyontárgya értéktelenedik el, mely az érintettek és a terület további lecsúszásához fog vezetni. A kutatás teljes szövege elérhető: http://www.habitat.hu/files/Alacsonystatuszutarsashazak_hatterkutatas .