KÁT: 20-30 milliárdot spórol a kormány

Az állam mintegy 20-30 milliárd forintot spórol a kötelező áramátvétel rendszerének átalakításán. Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára a Gazdasági Rádiónak azt is elmondta, hogy a panelkorszerűsítési programokról a héten dönt a kormány, ami alapján a nyáron elkezdődhet 20 ezer panellakás felújítása, ennek mintegy 60 százaléka Budapesten, a többi vidéken.

A kötelező áramátvételi tarifarendszer átalakításának része, hogy 2030-ig az áramtermelésben 15-20 százalék lesz megújuló energia, a hőellátásban viszont elérhető a 40-45 százalék is. Eredetileg a megújuló energiák támogatása volt a cél, csak időközben a gázüzemű erőművek is bekéredzkedtek a rendszerbe, plusz a rossz hatékonyságú biomassza felhasználás is rontotta az energiahatékonysági szempontokat, miközben az állami támogatás nem jutott el a fogyasztókig.

Júliustól a földgáz alapú energiatermelőknél megszűnik a kötelező átvétel a megemelt áron. A még meg nem térült beruházásoknál az állam ugyanakkor júliustól is vállalja az áram átvételét, de csak a mindenkori piaci áron. Ha lakossági hőellátást is kielégít a kapcsolt energiatermelő, akkor a hasznos hő után átvételi támogatást fizet az állam.

A rendszert továbbra is az áramtarifákon keresztül tartják fenn, de az eddigieknél 20-30 milliárd forinttal kevesebb pénzből. Közben az új megújulóenergia-átvételi rendszeren is dolgoznak, és felülről korlátozzák az átvétel mennyiségét, tehát ha egy adott évben kimerült a kvóta, akkor többen már nem csatlakozhatnak a rendszerhez. Ráadásul 10 megawattnál nagyobb teljesítményű, erdei tűzifát elégető biomasszaerőműveket nem lehet létrehozni, kivétel, ha lakossági hőt állít elő az adott erőmű, mert akkor 20 megawatt a teljesítmény határa. 20 megawatt fölött mezőgazdasági mellékterméket kell felhasználni ahhoz, hogy támogatást kapjanak.

Európai uniós kötelezettség, hogy az üzemanyagokba 10 százalékban megújuló energiát keverjenek 2020-ig. A kormány ugyanakkor nem szeretné azt, ha 2-3 multinacionális cég látná el az országot, hanem helyette hazai kis- és középvállalkozások létesítenének üzemeket, amelyek részben mezőgazdasági melléktermékeket használnának fel, és a felhasználás is idehaza történne, többnyire a városi tömegközlekedésben.

A másodgenerációs bioüzemanyagok már a versenyképességet is figyelembe veszik, és ilyen pilot projektek a magyar kutatóközpontokban, például a veszprémi PANNON Egyetemen is folynak. Egy-két évtizeden belül ugyanakkor oly mértékben beszűkül az élelmiszerellátáshoz szükséges földterület mennyisége, hogy az Magyarországon is veszélyezteti az ellátását. Ráadásul a bioüzemanyag előállításához is energiát használnak fel.

A panelkorszerűsítési programokról a héten dönt a kormány, ami alapján a nyáron elkezdődhet 20 ezer panellakás felújítása, ennek mintegy 60 százaléka Budapesten, a többi vidéken. Május végén új családiház felújítási pályázatot írnak ki, és beindulnak a közintézményi felújítások is, ami összességében mintegy 100 milliárd forintos megrendelést jelent az építőiparban.