Húszmillió forint a kritikus lakásár

Legfeljebb 20 millió forintot szánnak manapság a legtöbben lakásvásárlásra, 50-60 négyzetméteres, kétszobás ingatlanokban gondolkoznak, és a volatilis forintárfolyam dacára továbbra is devizahitelt igényelnének ? foglalható össze a vasárnap zárult Lakásvásár kiállítóinak tapasztalata.

Több mint 50 ezer új és használt lakást vonultattak fel a 9. Lakásvásár kiállítói Budapesten, s bár látogatókból akadt bőven, egyesek megjegyezték, hogy a komoly érdeklődők száma bizony visszaesett a tavalyihoz képest. Az ingatlanpiac általános lassulását ismerve ez tulajdonképpen nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy ilyen környezetben a kiállítók szinte mindent bevetettek.

Volt ingyen konyhabútor, plazmatévé, gépkocsi sorsolás, garázs, 5-10 százalékos árkedvezmény, miközben az eseményen felvonuló bankok ingyenes hiteltanácsadással, akciós ajánlatokkal próbálták magukhoz vonzani az érdeklődőket.

A trendek mindeközben tartják magukat: a FigyelőNetnek nyilatkozó piaci szereplők szerint a legkelendőbbek a 12-20 millió forintos, 50-60 négyzetméteres új lakások, amelyeket a budai oldalon a XI., a pesti oldalon pedig a belvárosi, illetve a külsőbb kerületekben kínálnak.

Növekvő alapterület, népszerű Dél-Pest

Az új építésű lakások piacán a XVII. és a XXIII. kerületek között kerestek 1,5-2 szobás lakásokat a legtöbben ? számolt be tapasztalatairól Czimbalmos Árpád, az Otthon Centrum ingatlan tanácsadója. Az említett budapesti kerületek mellett Gyál, Pécel, Maglód, Óbuda, Dunakeszi és Fót iránt volt érdeklődés, különösen a kertkapcsolatos házak iránt. Leéb Ibolya, a Leéb & Fia ügyvezető és ingatlanszakértője a IX., XI., XII., XV. és XVI. kerületet emelte ki, ahol az érdeklődők 9-15 millió forintot fizetnének ki egy új építésű ingatlanért.

A belvárosi és a XI. kerületi lakások a legnépszerűbbek Szick Sándor, az A1 Ingatlan irodavezetőjének a tapasztalatai szerint, itt elsősorban 1,5-2 szobás, 50-60 négyzetméteres lakásokat keresték a magánszemélyek. Főként a 15-20 millió forintos árkategóriát jelölik meg kritériumként, miközben a 20-40 millió forintos, illetve az 50 millió forint feletti ingatlanok iránt az érdeklődés stagnál.

A keresett ingatlanok alapterületének növekedéséről számoltak be az OTP Ingatlan standjánál, ahol szintén a másfél szobás lakás volt a legnépszerűbb. Hasonlóakat tapasztaltak az Elephant Holding Zrt-nél is: Zelei Zoltán értékesítési igazgató a FigyelőNet érdeklődésére úgy fogalmazott: a legtöbben kétszobás, 50 négyzetméter körüli lakást vásárolnának manapság Budapesten és az agglomerációban, de 13-15 millió forintnál többet nem szívesen áldoznának érte.

A Lakásvásár tapasztalatai a kiállítást megelőző felmérésekkel is egybecsengenek. A szobaszámot, az árakat és az elhelyezkedést illetően egyértelműek a preferenciák, miközben a lakásméretekben vegyes változások tapasztalhatóak. Az Otthon Centrum tapasztalatai szerint a múlt évhez képest az átlagos négyzetméterárak például a VII., a VIII., a XV. és a XVIII. kerületben csökkentek, míg a III., a IX., a XI., és a XIII. kerületben átlagosan 13-15 százalékkal nőttek.

Fejlesztők harca

Miután a budapesti lakásvásárlók többségét elsősorban az új lakások érdeklik, a nagyobb verseny is ezen a részpiacon érezhető. A vevők ráadásul egyre igényesebbek, csak az igazán jó lokációjú projektek iránt érdeklődnek, magas műszaki tartalmat és kiváló kivitelezési minőséget várnak el a fejlesztőktől, miközben a rossz tájolás, a kedvezőtlen adottságok és struktúrák jelentősen nehezítik az új ingatlanok eladását. Néhány budapesti kerületben a fejlesztők harca tapasztalható ? jegyezték meg egyes piaci szakértők -, amit jól érzékeltet, hogy a fejlesztők körülbelül 80 százaléka csak egyetlen kerületre koncentrál, míg 12 százaléka két-három kerületben van jelen. Az is sokatmondó, hogy a beruházók 70 százaléka mindössze egy projektre összpontosít, s csupán 5 százalékuk rendelkezik több mint öt beruházással.

A vevőkért folytatott harc a lakáspiac lassulása miatt is intenzívebb. A korábbi évek dinamikájától eltérően ugyanis 2006. első félévében Budapesten is csökkent az építési és a használatbavételi engedélyek száma. Beruházói projektek keretében idén ? az Otthon Centrum felmérése szerint ? közel 11 ezer lakás megépítése várható a fővárosban, szemben a tavalyi 12 300 lakással. Az alacsonyabb kínálat viszont kevesebb el nem adott új lakással párosul, véli több piaci szereplő is. Augusztus végén például 1509 elkészült, de el nem adott lakás volt Budapesten, ami 7 százalékkal múlja alul az egy évvel korábbi adatot. A nehezen eladható lakások leginkább a IV., VI., IX., XI., XIII. és a XVI. kerületekben koncentrálódnak ? emelte ki Illy Péter, az AL Holding vezérigazgatója.

A lanyhuló kereslet dacára azért vannak változatlanul optimista fejlesztők. A Budapesten nemrégiben megtelepedett spanyol hátterű Fadesa Hungária Zrt. évente kétezer új lakás megépítését tervezi, jóllehet ennek költségeit igencsak drágállja. Mint José Maria Olmos ügyvezető igazgató fogalmazott: a magyarországi építési költségek relatíve drágábbak a Spanyolországban megszokottnál, az alacsony lakásszám, illetve a sok kis ingatlanpiaci szereplő árdrágító hatása miatt.

Használt lakást 10 millióig

Jóllehet a használt lakások háttérbe szorulnak a lakást keresők preferencialistáján, bizonyos árkategóriában és helyeken azért van irántuk érdeklődés. Általában a 7-8 millió forintos határt jelölik meg elsődleges kategóriaként az édeklődők, és maximum 10-11 millió forintot költenének ? tapasztalták több standnál is a kiállítók. Ennél drágább használt ingatlant legfeljebb kertkapcsolatos sorházakért adnak ki a potenciális vevők ? legtöbben a XVIII., XIX., XX., XXIII. kerületben, illetve Dunaharasztiban ? ahol 18-23 millió forint körül találkozik kereslet és kínálat. A Pest környéki családi házakat pedig maximum 30 millió forintig fontolgatják az érdeklődők.