Foster-ház, Bécsi utca: az elvi engedélyt kiadták, a szakma tovább küzd

Rekordsebességgel, a benyújtás után 5 munkanappal kiadták a Bécsi utcai Foster-ház elvi építési engedélyét, amely a beépítési paramétereken kívül a telekalakításról is említést tesz – adta hírül az Építészfórum.

Az augusztus végén kiadott engedély hatására ismét fellángolt a tiltakozás: a magyar építészszakma tíz képviselőjének aláírásával szakmai fellebbezés látott napvilágot, és fellebbezést nyújtott be az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága és a Budapest Világörökségéért Alapítvány is.

Dr. Nagy Gergely, az ICOMOS nemzetközi műemlékvédelmi civil szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke szerint a beépítés túlfeszíti a történelmi Belváros kereteit.

Nem tartják elfogadhatónak a beépítést több szempontból sem: a fellebbezésben megfogalmazott kifogásaik, hogy a területen lévő összes épület elbontását javasolja a terv, anélkül, hogy ott bármilyen értékvizsgálat készült volna. A beruházás hatására gyakorlatilag megsemmisül a területen a város településszerkezete és minden építészet- és kultúrtörténeti emléke, és a javasolt beépítés nem igazodik a területen kialakult rendhez. Nagy Gergely szerint ha a napvilágra került tervek szerint megvalósulna a beruházás, egészen biztosan veszélybe kerül Budapest világörökségi címe, hiszen a létesítmény még a város látképét, panorámáját is megváltoztatja.

A Margit hídtól a Szabadság hídig terjedő terület 1987-ben került fel a Világörökségi Listára. A terület a budai oldalon például a Gellérthegy, a Gellért fürdő, a pestin a Duna-part az Országházzal, a Vigadó vagy éppen a Belvárosi Plébániatemplom tartozik ide. 2002-ben ezt a területet bővítették az Andrássy úttal, Hősök terével és a Millenniumi földalattival bővült. A világörökségi cím elnyerésével a magyar állam kötelezettséget vállalt, hogy megőrzi a területen lévő értékeket.

Az elnök el tudna képzelni olyan beruházást, amely nem sértené ezeket a szempontokat; a régi épületeknek szerintük meg lehetne találni az értelmes funkcióját. Ráadásul éppen ezek a régi épületek jelentenek olyan értéket, amelyet a ma épült házak nem képesek nyújtani; “ezeket a házakat 15-20 év múlva elbontják;akkor azonban már hiába keresnénk a megsemmisült értékeket.”

Szintén a műemlékvédelmi szempontok csorbulását sérelmezi a Budapest Világörökségéért Alapítvány: amint fellebbezésükben megfogalmazzák, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) bevonása az eljárásba elengedhetetlen lett volna, azonban ez nem történt meg. (A KÖH egyébként állásfoglalást is közzéadott, amely szerint attól, hogy az egyedi védettség lekerül egy épületről, ez nem jelenti automatikusan, hogy az elbontható.) Hivatkoznak továbbá a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatra, amely szerint a belső városrészben nem építhető magasház, azaz 30 méternél magasabb legfelső padlószintű épület; ugyanakkor a bemutatott Foster-féle terven az 50 méter magasra esne. A fellebbezés hivatkozik továbbá a megsértett közérdekre: a “példa nélkül álló beavatkozás” számos szakmai szervezet és civilek tiltakozását váltotta ki: álláspontjuk szerint ilyen erős ellenállás figyelmen kívül hagyása a közérdek megsértését jelenti.

A beruházót lapzártánkig nem sikerült megszólaltatnunk, így továbbra is nyitott kérdés, vajon hajlanak-e a terv átgondolására és módosítására?