Fix kamatlábbal enyhébb lenne a devizahiteleseknek a teher a PSZÁF szerint

“Vagány” javaslatot tett a Heti Válasznak adott interjújában a PSZÁF elnöke: szerinte az összes lakossági kölcsön esetében a futamidő egészére fix, vagy referencia-kamatlábhoz kötött kamatot kellene alkalmazniuk a bankoknak. Az interjúból kiderül: rosszul esett Szász Károlynak Matolcsy György egyik lépése, és Simor András is kap némi kritikát. A nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban úgy fogalmaz Szász Károly, “kemény, de bölcs” döntés volt.

Több százan fordultak eddig a PSZÁF-hez a reálhozammal és a tagdíj-kiegészítéssel kapcsolatos panaszokkal. A PSZÁF akkor indít fogyasztóvédelmi eljárást, ha a pénztár nem tájékoztatja és nem szolgálja ki előírás szerint az ügyfelét – mondta Szász Károly. Akik visszatértek az állami nyugdíjrendszerbe, azt is jelezték ezzel, hogy egy össztársadalmi kockázatvállalási közösség részévé kívánnak válni – fejtette ki véleményét a PSZÁF elnöke. Szerinte az állam azt fejezte ki az átalakítással, hogy a társadalomnak közös a felelőssége a nyugdíjrendszer működtetésében. Szász szerint az állam 13 évvel ezelőtti feltételezése, miszerint a nyugdíjpénztárak hatékonyabban láthatják el a jövőbeni nyugdíj-szolgáltatási kötelezettségeket, nem vált valóra. A rendszer átalakítása ezért “kemény, de bölcs” döntés volt Szász Károly szerint.

Rosszul esett Szász Károlynak Matolcsy György lépése, hogy az Európai Bankfelügyelethez fordult a devizahitelezés nyomán kialakult nehéz helyzet miatt. A helyében az Ecofinhoz, az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsához, a Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz, esetleg az Európai Bizottsághoz fordult volna. Szász szerint veszélyes az is, hogy a devizahitelezés kialakulásáért az elégtelenszabályozást okolják, hisz erre való hivatkozással pertársaságok és “jogi hiénák” támadhatják meg a konstrukciót, aminek beláthatatlan következményei lehetnek pénzügyi stabilitási szempontból, és ez egész Közép-Európát megfertőzheti. Az önjelölt adósmentő ügyvédek a PSZÁF elnöke szerint óriási veszélyt jelentenek, mivel azt sugalmazzák az adósoknak, ne törlesszék hitelüket.

A devizahitelezés felelősei között a kormányzatot, a szabályozó hatóságokat, a bankokat és a szerződéseiket előzetesen nem elolvasó fogyasztókat említette Szász Károly, megemlítve, hogy amikor 2004 májusában távozott a PSZÁF éléről, a lakossági hitelállomány mindössze 4 százaléka volt devizaalapú, az is többnyire euróhitel volt. Az újságírói felvetésére közölte: Simor András jegybankelnöknek észre kellett volna vennie, hogy a devizahitel-állomány kontroll nélküli bővülése az egész bankrendszert veszélyeztetheti, fel kellett volna ismernie a nemzetgazdasági kockázatokat is. Ma a lakásfinanszírozás területén a kamat kivételével tilos az egyoldalú szerződésmódosítás – hívta fel a figyelmet Szász, közölve: a PSZÁF javaslata, hogy a hitelkamat meghatározása is legyen mindenki számára átlátható, vagyis a futamidő egészére fix, vagy referencia-kamatlábhoz kötött legyen. “Vagány javaslata” szerint minden lakossági és mikrovállalkozási kölcsönre vonatkoznának ezek a feltételek.