Ezermilliárdokat buknának a bankok a kivonulással

1000-1500 milliárd forintos veszteséget okozna egyenként az Erste, a Raiffeisen és a KBC számára, ha a Magyarországról történő rendezetlen kivonulás mellett döntenének – állapítják meg frissen közzétett anyagukban a Citigroup elemzői.

A Citigroup elemzéséből kiderül: az állampapírok hozamemelkedését a KBC szenvedi meg a legjobban, a végtörlesztési veszteségek viszont e három bank közül az Ersténél lehetnek a legnagyobbak. Négy esemény lehetséges hatásait vizsgálták meg frissen közzétett elemzésükben a Citigroup elemzői három, Magyarországon jelenlévő bankcsoport, az Erste, a Raiffeisen és a KBC esetében. Az elemzők egyrészt immateriális tételektől tisztított könyv szerinti értékük (TBV) arányában, másrészt abszolút értékben számszerűsítették az alábbi tényezők hatásait:
 

1. A végtörlesztés és a kormánnyal kötött banki megállapodás
2. A magyar állampapírok átárazódása
3. 30%-os forintleértékelődés
4. Magyarországról való esetleges rendezetlen kivonulás
 

1. Az elemzők figyelembe veszik a végtörlesztés 20%-os részvételi arány melletti potenciális hatásait (azonnali veszteség és bevételkiesés), a nem teljesítő hitelek idén tavaszi forintra váltását és tartozásuk 25%-os elengedését, a bankadó csökkentését (a fenti két tényezőből származó veszteségek leírhatók 30%-kal, 2013-ban pedig feleződik), illetve az új, kedvezményes árfolyamrögzítést a deviza jelzáloghitelesek 100%-os részvételét feltételezve. Az Erste Bank vesztesége (a kieső bevételeket nem számítva) 342, a Raiffeisené 147, a KBC-é 185 millió euró.

2. A hozamemelkedés mellett jelentősen csökkent a bankok portfóliójában lévő állampapírok árfolyama. A portfólióban lévő állampapírok átárazódásának eredményre gyakorolt hatásai az Európai Bankhatóság (EBA) szeptember 30-ai adatai alapján számszerűsíthetők.

3. A bankok fedezeti tevékenységét figyelembe nem véve, a jelenlegi árfolyamszinthez képest 30%-os forint-leértékelődés hatásait is vizsgálták az elemzők a bankok eszköz- és forrásállományának devizaszerkezete alapján. Az árfolyamgyengülés hatása általában jóval nagyobb, mint az állampapírok átértékelődéséé: nyitott devizapozíciójuk miatt (fedezés nélkül) az Erste 1,093 milliárd eurót, a Raiffeisen 516 millió eurót “nyer”, a KBC 224 millió eurót “veszít” a forint 30%-os leértékelődésével, igaz, ez jórészt nem realizált nyereség vagy veszteség.

4. Azt is megnézték az elemzők, milyen veszteségeket szenvednének el a bankok, ha a negatív tényezők miatt a Magyarországról való rendezetlen kivonulásról döntenének. A számítás során a magyarországi leánybanknak nyújtott anyabanki finanszírozást (becslés), a végtörlesztési hatásokat és az itt lévő (közelmúltban bejelentett feltőkésítésekkel együtt számolt) tőkét vették figyelembe. Ez alapján az esetleges kivonulásból származó veszteség jóval magasabb, forintban számolva ezermilliárdos nagyságrendű lenne. A költségek meghaladnák Magyarországon már elért összprofitjuk szintjét és megközelítenék a bankcsoportok immateriális tételek nélküli könyv szerinti értékét, ezért sem megengedhető lépés a kivonulás számukra amellett, hogy egyébként megerősítették Magyarország melletti elköteleződésüket.