Energiapazarló családi házak

. A magyarországi családi házak több mint egyharmada mind szigetelési, mind épületgépészeti szempontból korszerűtlen – állítja a Fenntartható Otthon Zrt. Az energiahatékonysági beruházásokat koordináló szervezet közel 600 lakossági ingatlan energetikai tulajdonságait mérte fel.

A magyarországi családi házak nagy része korszerűtlen, emiatt pazarlóan használja fel az energiát – állítja a Fenntartható Otthon Zrt. Az energiahatékonysági beruházásokat koordináló szervezet az elmúlt hónapokban közel 600 hazai ingatlan energetikai tulajdonságait mérte fel részletekbe menően. Az első körben túlnyomórészt családi házakat vizsgált a szervezet, az épületek zöme 1960 és 1990 között épült, de néhány éve átadott ingatlanra, illetve 102 éves épületre is készítettek energetikai felmérést.

A több száz felmérés összesített statisztikáiból kiderül, hogy az „A ” (fokozottan energiatakarékos) minősítéstől az „I” (rossz) kategóriáig terjedő tízes skálán a vizsgált családi házak 9 százaléka „H” (gyenge), 24 százaléka pedig „G” (átlagost megközelítő) minősítést ért el. „Mindez azt mutatja, hogy a családi házak legalább egyharmada kimondottan korszerűtlen mind szigetelési, mind épületgépészeti szempontból” – jegyzi meg a felmérések eredményével kapcsolatban Bacsárszki Pál, a Fenntartható Otthon elnök-vezérigazgatója.

A legtöbb vizsgált ingatlan – 31 százalék – „F” energetikai besorolást kapott, míg a második legjobb „A” kategóriába csak 3 százalékuk került. A felmérés eredményei szerint az 1960-1970 körül épült családi házak szinte teljes mértékben az „F”, „G” és „H” kategóriába sorolhatók. „Mindegyik energetikai felmérés során készítettünk egy vagy két korszerűsítési ajánlatot is arra vonatkozóan, hogy mekkora beruházással milyen mértékben lehetne javítani az épület energetikai tulajdonságain. A közel 600 javaslat alapján elmondható, hogy egy 100 négyzetméteres hasznos alapterületű családi ház esetében egy hozzávetőleg 2,5 millió forintos, hőszigetelést és nyílászárócserét tartalmazó beruházással már akár 50 százalékos energia-megtakarítást is el lehet érni” – mondja az elnök-vezérigazgató, hozzátéve, hogy a beruházási költségek és a várható megtakarítási arány az ingatlan egyedi adottságainak függvényében jelentősen változhatnak.

A kidolgozott felújítási javaslatokból kiderült az is, hogy egy egyszerű nyílászárócserét és szigetelést magában foglaló beruházással önmagában 2-4 kategóriát javulhat egy családi ház energetikai besorolása. „Egy ezt követő fűtés-korszerűsítés és megújuló energiás beruházás pedig újabb 2-4 kategóriaugrást jelenthet, amivel az A energetikai besorolás is elérhető lehet a családi házak számára. Egy ilyen teljes körű beruházás akár 8-10 év alatt is megtérülhet a megtakarított rezsiköltségből” – mondja Bacsárszki Pál. „A magyar háztartások átlagosan két-három évtized alatt elfűtik a lakásuk vagy házuk árát, ugyanakkor az eddig elvégzett felméréseink is azt mutatják, hogy az energiahatékonysági felújítások szinte minden esetben finanszírozhatók lennének a fűtés- és egyéb közműkiadásokon megspórolt összegekből, még akkor is, ha a háztartások nem, vagy csak minimális önerőt tudnak felmutatni, s így a beruházás döntő része hitelből történik” – teszi hozzá az elnök-vezérigazgató.