Az életjáradékot választó idősekért megindult a verseny

Már több mint ötmilliárd forint értékű lakást adtak el életjáradékért cserébe zömmel fővárosi nyugdíjasok a tavaly piacra lépett két társaságnak. A lakásukban maradó, holtig tartó járadékot választó idősek közt meglepően gazdagok is vannak. A bővülő üzletbe az idén az FHB új cége is bekapcsolódik.

A lakásért életjáradék rendszer lényege nagyon egyszerű. Kell hozzá egy saját tulajdonú, legalább ötmillió forintot érő lakás, amelynek a tulajdonosa nyugdíjaskorú, valamint egy életjáradékos cég. Utóbbi vállalja, hogy a lakás tulajdonjogáért cserébe az eladónak haláláig meghatározott összegű életjáradékot fizet úgy, hogy mindeközben az extulajdonos az ingatlanra bejegyzett holtig tartó használati joga alapján tovább lakhat otthonában. A rendszerhez szükség lenne egyértelmű szabályozásra is, de ez egyelőre hiányzik, bár információink szerint már készül egy előterjesztés a Pénzügyminisztériumban. Az életjáradék ugyanis egyelőre nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak, illetve biztosítási tevékenységnek, ezért tulajdonképpen nincs állami felügyelete, a szerződők közti vitás ügyeket a polgári törvénykönyv alapján kell rendezni. Már, ha van mit. Az életjáradékos szerződést aláíró ügyfél ugyanis a szerződésben rögzített feltételekkel eladja a lakását, amit később – hacsak a vevő, vagyis az életjáradékos cég nem fizeti a járadékot – már nem tud visszaszerezni.

Aki életjáradékért cserébe lemond lakása tulajdonjogáról, még életében megvált saját vagyonától, vagyis az ingatlanból rokonai nem örökölnek semmit. Az életjáradékos szerződést kötő idősek között nem kevés az olyan, akinek vannak gyerekei, mégis a biztos havi járadékot választja, és nem számít a család gondoskodására. A szerződő ügyfelek között olyanok is akadnak, akik két, egyenként több mint 50 millió forintot érő házzal, sőt, legutóbb egy 300 millió forintra értékelt villa tulajdonjogával jelentkeznek életjáradékra – mondja Hild Imre, az OTP Életjáradék Zrt. vezérigazgatója. Az érdeklődők közt sokféle sorsú és különböző körülmények között élő idős van, előfordul, hogy valaki csak megorrolt a gyerekeire, és hirtelen haragjában őket akarja kizárni így az örökségből. Vannak persze olyanok is, akik valóban teljesen magányosak, nincs kire számítaniuk, viszont az ingatlanjukért remélt havi apanázs fejében gondtalan öregkort remélnek otthonukban.

Az OTP életjáradékos cégénél azt állítják, hogy volt olyan jelentkező, akit inkább lebeszéltek a szerződésről. Hosszú távra tervező társaságként ugyanis nem szeretnének később vitát a rokonokkal, a szerződést megbánó ügyféllel, mert az negatív reklám lenne egy olyan üzletben, ami megfelelő feltételekkel mindkét félnek előnyös, és tisztességes megállapodáson alapul. Hild Imre szerint az életjáradék olyanoknak való, akik tényleg semmit nem akarnak kezdeni az ingatlanjukkal. Van példa arra is, hogy az ügyfél rászorulna a rendszerre, de az ingatlanjával kapcsolatban megoldhatatlan jogi problémák merülnek fel. A kis gondokat elintézik (például egy ott ragadt jelzálogjog törlését, esetenként az osztatlan közös tulajdon rendezését is), de van, amivel nem tudnak mit kezdeni. Körülbelül minden huszadik járadékos kis értékű, az ötmilliós határt éppen csak elérő lakással köt szerződést.

Az életjáradék összege teljesen személyre és ingatlanra szabott. Az OTP Életjáradék Zrt., valamint a nemrég megvásárolt Honparkot is magában foglaló Hild-csoport (amúgy Örökjáradék Zrt.) egyaránt kínál 5-20 százalék közötti előleget ügyfeleinek. Az előleget leszámítják a havi életjáradékból. A tulajdonossá előlépő társaságok az ingatlanok karbantartását és közös költségének fizetését is vállalják. Az éleződő versenyt jelzi, hogy az életjáradékos cégek igyekeznek többet adni, megbízhatóbbnak tűnni a másiknál, hogy meggyőzzék az időseket. A Hild-csoport (a név megtévesztő: Hild Imre nem ebben a cégben vezető, hanem a konkurensnél) például azt hangsúlyozza, hogy az idősekkel való törődés nem merül ki a járadék kifizetésében. Ők egy közösségi klubot is működtetnek, havonta ingyenes autóbuszos kirándulást szerveznek, és térítés ellenében betegápoló, bevásárló és ügyintézői, sőt társalkodónői szolgáltatást is biztosítanak. A Hild már több mint négymilliárd forint értékű lakás után fizet járadékot, igaz, ebben a Honparkkal hozzájuk került ügyfelek is benne vannak.

A két cég fúziója máris felveti azt a kérdést, hogy mi garantálja a járadékos biztonságát. A Hild, vagyis papíron az Örökjáradék Zrt.-vel szerződők ugyanis aláírják, hogy a cég az életjáradékot azonos feltételekkel egy általa választott befektetőnek is eladhatja. Az OTP Életjáradék Zrt. viszont éppen abban látja saját vonzerejét, hogy a szerződésekben önkéntes alapon rögzítik, hogy másnak a járadékot nem adják át, ellenkező esetben a járadékosé lesz újra a lakás. Ez a kitétel vagy egy ehhez hasonló, a járadékosok sorsát megnyugtatóan rendező kötelezettség előbb-utóbb kötelezően részét képezi majd a szerződéseknek. Amint megszületik erről a törvényi szabályozás.

A két életjáradékos társaság néhány hét különbséggel néhány hónappal ezelőtt lépett piacra, de máris egy új vetélytárssal kell szembenézniük. Az FHB Földhitel és Jelzálogbank egy hónapja megalapította a saját életjáradékos cégét, amely az előzetes hírek szerint egy új konstrukciót is szívesen bevezetne. A külföldön már ismert fordított jelzálogról van szó, ami ugyancsak életjáradékot eredményez, de a lakás nem megy át a járadékot fizető cég tulajdonába, azon csak egy jelzálogjog lesz bejegyezve. Bizonyos konstrukcióban az ügyfél halála után az örökösök akár vissza is vásárolhatják az ingatlant a speciális hitel visszafizetésével, vagy maradványértéken eladják a banknak. Ez a fajta hitel nálunk még ismeretlen, de a már létező életjáradékos rendszer viszont külföldön az. Valószínűleg azért is, mert például Nyugat-Európában korántsem olyan nagy a magántulajdonú, vagyis a tulajdonos által lakott lakások aránya. A magyarországi rendszer ráadásul az életjáradékot fizető cégeknek tervezhetően szép sikerrel kecsegtet, hiszen a hazai átlagéletkor elég alacsony. A 65 évesnél idősebbeknek lehetővé tett szerződést a biztosítási matematika alapján 12 éves futamidővel számolják, mert nők esetében 77 év a várható életkor. Természetesen lesznek, akik jóval tovább, akár kétszer 12 évig élvezik a járadékot, de a nekik kifizetett többletköltség megtérül a számítottnál korábban elhalálozó ügyfelek révén.

A Generali felkérésére végzett kutatás szerint a 18 és 60 év közötti magyarok közül a nyugdíjas éveikre előre készülők két százaléka gondolkodik életjáradék-szerződés megkötésén.

l Az első életjáradékot nyolc évvel ezelőtt a XIII. kerületi önkormányzat fizette ki. A pesti városrészt azóta több település önkormányzata követte, de a rendszer nem vált teljes körűvé. Várható, hogy a mindannyian banki háttérrel dolgozó életjáradékos cégek előbb-utóbb megtalálják az önkormányzatokat, hogy együttműködjenek e területen. Az önkormányzat ugyanis sok nyugdíjas szemében még mindig megbízhatóbb partner, mint egy magáncég vagy egy bank. A helyhatóságoknak viszont többnyire nincs arra pénzük, hogy ilyen életjáradék-szerződéseket finanszírozzanak.

Hild kontra Hild

Hild Imre személyiségi jogi pert indított a magát Hild-csoportként hirdető cég vezetői ellen, mivel azok az ő távozása után és kérése ellenére tovább használják a családnevét. Hild Imre hajdan alapító tagja volt a Hild Kft.-nek, amiből kiszállt, majd az OTP Életjáradék Zrt. vezérigazgatója lett. Azóta annyit sikerült elérnie, hogy megvétózta a Hild Járadék Garancia Rt. létrehozásakor annak névhasználatát – e cégben már nem volt alapító, csak a kft.-ben -, amit ezért Örökjáradék Ingatlanbefektető Zrt.-ként jegyzett be a cégbíróság. A ciprusi bejegyzésű Hild Investment Ltd.-t azonban már a részvétele nélkül is sikerült e néven megalapítani, Hild szerint nyilvánvalóan azért, mert a ciprusi illetékesek nem tudhatják, hogy egy családnévről van szó. A Hild-csoport a korábbi nyilatkozatai szerint azonban úgy tekinti, hogy a Hild köznév, és ennek tudatában azóta is e néven hirdeti életjáradék-konstrukcióját, sőt, védjegyként is bejegyeztette. A perben várhatóan csak jövőre lesz újabb tárgyalási forduló, egyelőre tehát Hild vezeti a Hild konkurens cégét.