Állami lakástámogatások

A közvetlen támogatások (szocpol, félszocpol, otthonteremtési támogatás), illetőleg a kamattámogatások igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számla csak akkor fogadható el, ha a kibocsátója a kibocsátás időpontjában az APEH külön nyilvántartásában szerepel. A külön nyilvántartásban nem szereplők számláit a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a támogatott személy csatolja az APEH igazolását, amely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában a nyilvántartásban működő adóalanyként szerepelt.

A szocpol néven közismertté vált lakásépítési kedvezmény elsősorban új lakás építéséhez vehető igénybe. Nem tekinthető új lakás építésnek a családi ház vagy ikerház tetőterének beépítése, még akkor sem, ha ezáltal a tetőtérben teljesen önálló lakást alakítanak ki. A társasházi tetőterek beépítése, valamint családi házak, ikerházak emeletráépítése azonban olyan új lakásnak minősül, amelynek létrehozásához igényelhető lakásépítési kedvezmény. Az értékesítés céljára épített, építtetett új lakás megvásárlásához ugyancsak felvehető a szocpol, ha az egyéb feltételek teljesülnek. A lakásépítési kedvezmény vissza nem térítendő támogatás, amely csak egyszer vehető igénybe. Aki egyszer részesült már lakásépítési kedvezményben, annak többé már nem jár.

A meglévő lakás bővítéséhez úgynevezett félszocpol (mértéke az egyébként járó támogatás fele) vehető igénybe, ha ennek következtében a meglévő lakás legalább egy szobával bővül. Speciális szabály érvényesül a két vagy több gyermekes családokra, mivel ők nem csak hozzáépítéshez, emeletráépítéshez, hanem az új lakásnak nem minősülő tetőtér beépítéshez is igénybe vehetik ezt a kedvezményt. A három vagy többgyermekes családok nemcsak meglévő lakásuk bővítéséhez vehetik igénybe a félszocpolt, hanem nagyobb, használt lakás vásárlásához is. A kedvezmény feltételei:

*
az igénylő a 2001. augusztus elsején már meglévő ( legalább 50%-os arányú) tulajdonában lévő lakását értékesítse,
*
helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, legalább komfortos lakást vásároljon,
*
az értékesített lakás teljes vételárát a nagyobb lakás vásárlására fordítsák.

A félszocpol 2005. február elsejétől – az egyéb feltételek fennállása esetén – a közös tulajdon megszüntetéséhez is igényelhető. Kivételt képez a házasság fennállása, vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt a felek között a közös tulajdon megszüntetése. A házasság felbontása és az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a fenti korlátozás nem érvényesül, azaz a közös tulajdon megszüntetéséhez a támogatás szabadon igényelhető.

Lakásépítési kedvezményt (szocpol, félszocpol) az a nagykorú, magyar állampolgár igényelhet,

*
akinek, (illetve aki házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjának) nincsen másik lakástulajdona, vagy állandó használati joga, bérleti jogviszonya (a lakástulajdonnak tekintendő a gazdasági társaság tagja által a társaság részére apportként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyben meghatározott céltól, illetve a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás is)
*
és a kedvezményt a saját, méltányolható lakásigénye kielégítésére fordítja, továbbá
*
lakásvásárlás esetén az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója és nem élettársa, kivéve ezalól közös tulajdon megszüntetését.

Külföldi állampolgárok, illetve hontalanok támogatását az egyéb feltételek megléte esetén a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter engedélyezheti. Nincs szükség engedélyre, ha a házaspárok egyik tagja magyar állampolgár.

A fentiek alapján sem jogosult lakásépítési kedvezményre az a személy, akinek (házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjának) már van lakása. Amennyiben azonban az igénylőnek 50%-ot meg nem haladó tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés folytán került a tulajdonába, nem esik el a kedvezménytől. Ugyancsak nem tekinthető kizáró oknak, ha a másik lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás címén került az igénylő tulajdonába és a haszonélvező bent lakik.

A lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha az együttköltöző hozzátartozók lakásigénye a meghatározott szobaszám felső határát nem haladja meg, és a telekárat nem tartalmazó építési költség, illetve az eladási ár az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Gazdasági Minisztérium által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg.

A lakásjogszabályban meghatározott szobaszám felső határa, az igénylő és a vele együtt költöző két személy esetében egy-három lakószoba, három személy esetében másfél-három és fél lakószoba, négy személy esetében kettő-négy lakószoba. Minden további együttköltözőre nézve fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő családnál a lakásigény mértékének felső határa minden további személyre vonatkoztatva egy szobával nő. Együttlakó, fiatal (40 év alatti) gyermektelen házaspárok esetén a felső határ meghatározásánál a két vállalt gyermeket, egygyermekes fiatal (40 év alatti) házaspárok esetén pedig további egy vállalt gyermeket figyelembe kell venni. (Félszoba az a lakószoba, amelynek hasznos alapterülete 6m2 és 12 m2 között van.)

Az új lakás építéséhez, vásárlásához igénybe vehető kedvezmény összege 2005. február 1-jét követően az első gyermek után 900 000 forint, a második gyermek után 1 500 000 Ft, a harmadik gyermek után 1 400 000 Ft, a negyedik gyermek után 800 000 Ft. Minden további gyermek esetében 200 000 Ft. Más eltartott családtagok után a kedvezmény személyenként 30 000 forint. A lakásbővítéshez a fenti összeg fele (félszocpol) vehető igénybe. Fontos szabály azonban, hogy a félszocpolt és az újonnan bevezett otthonteremtési támogatás ugyanazon gyermek után együttesen nem kérhető.

Ha korábban az új lakás építéséhez, megvásárlásához az építtetők, vevők hitelintézeti kölcsönt vettek fel, az adósokat az utóbb született gyermekük után is megilleti a szocpol a még fennálló tartozásuk csökkentésére, valamint a gyermek születésének időpontjáig a ténylegesen felmerült – kamattámogatással csökkentett – szerződéses kamatoknak a kedvezményre eső összegére.

A gyermekek utáni kedvezmény megállapításánál kizárólag a 16 éven aluli, továbbá a 16 éven felüli de oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló 25 évesnél fiatalabb gyermek, illetve a 16 éven felüli, de testi vagy szellemi fogyatékos gyermek vehető figyelembe, ha a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, s ez az állapota legalább egy éve tart, vagy a következő egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

A szocpol több gyermek, eltartott után sem haladhatja meg az építési költség (lakásvásárlásnál az eladási ár), illetve saját beruházású lakásépítésnél az adók és járulékok megfizetését is igazoló számlákkal bizonyított tényleges pénzkiadások 65%-át.

A kedvezményt kizárólag hitelintézeteken keresztül lehet igényelni. A támogatás iránti kérelem bármelyik, bankműveletekkel foglalkozó hitelintézetnél előterjeszthető. A jogosultság személyi feltételeit a lakóhely szerint illetékes jegyző által kiállított okirattal kell igazolni. Lakásvásárlásnál az adásvételi szerződésnek és a hiteles tulajdoni lapnak, lakásépítés esetén pedig az építési hatóság által engedélyezett építési tervnek, a költségvetésnek, a saját erő igazolásának, valamint a kiadásokról szóló bizonylatoknak a csatolását is kérheti a hitelintézet.

Lakásépítésnél az építtetőnek igazolnia kell, hogy rendelkezik a lakás felépítéséhez szükséges forrásokkal, vagyis, hogy a tervezett építkezés a saját forrás (ideértve egyéb kölcsönöket is) és a vissza nem térítendő támogatás felhasználásával megvalósítható. A támogatást a készültségi fok arányában folyósítják, akkor, ha az építtető a kedvezményen és a pénzintézeti kölcsönön kívül eszközeinek legalább egyharmadát, készpénzben igazolt anyagi eszközeinek 80%-át már felhasználta a lakás építésére.

Saját beruházású lakásépítéskor akkor folyósítható a támogatás, ha az építtető a lakás felépítéséhez – részfolyósításnál az ehhez tartozó készültségi fok eléréséhez – szükséges összes vásárolt anyag, szolgáltatás jogszerű eredetét igazoló, saját nevére kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat, illetve számlát helyettesítő okmányokat bemutatja a hitelintézetnél, nyilatkozik a nem vásárolt anyagok (például saját bontott anyag) és szolgáltatások eredetéről és mennyiségéről. Ezen túlmenően írásbeli hozzájárulást kell adni ahhoz, hogy az adóhatóság a helyszínen ellenőrizze a bizonylatok valódiságát, a gazdasági események megtörténtét, a kedvezmény igénybevételének jogszerűségét, és a kedvezmény felhasználását. A hozzájárulás alapján az APEH jogosult az ellenőrzés eredményéről a folyósító hitelintézetet tájékoztatni. A bizonylatokat a használatbavételi engedély megadásától számított öt évig meg kell őrizni.

Lakásvásárlásnál az adásvételi szerződés, illetve a vételt igazoló számla bemutatását követően a hitelintézet közvetlenül az eladó bankszámlájára utalja a vevőt megillető kedvezmény összegét.

A támogatás használt lakás vásárlásához igényelhető a szükséges önerő növelése érdekében. Fontos kitétel azonban, hogy az ingatlan lagalább komfortos legyen, és vételára Budapesten és megyei jogú városokban a 12 millió forintot, vidéken pedig a 8 millió forintot nem haladhatja meg. A méltányolható lakásigényre és a költségek igazolására vonatkozó szabályok megegyeznek a lakásépítési támogatásnál ismertetett szabályokkal.

Az otthonteremtési támogatás összege megegyezik a félszocpol néven közismertté vált kedvezmény összegével, de nem haladhatja meg a vételár 70%-át. A kedvezmény igénylése esetén nem előfeltétel, hogy a megvásárolandó lakás a fiatalok első lakása legyen. A szocpolhoz hasonlóan a otthonteremtési támogatásnál is kizáró oknak tekinthető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, vele együtt költöző kiskorú gyermekének másik lakástulajdona van.

A támogatás a később született gyermek, gyermekek után is kérelmezhető – az adásvételi szerződés keltének időpontjában érvényes összegben – abban az esetben, ha az igénylőknek kölcsönszerződésük van. Az igénybe vett támogatást csak a még fennálló kölcsön tőketörlesztésére lehet fordítani.

A félszocpol továbbra is csak lakásbővítéshez, illetve a három vagy több gyermekesek esetében használt lakás vásárlásához igényelhető. A fiatalok otthonteremtési támogatása éppen a félszocpol hiányosságait küszöböli ki, mivel az egy vagy kétgyermekes családok használt lakáshoz jutását teszi lehetővé. Fontos szabály azonban, hogy a félszocpolt és az otthonteremtési támogatás ugyanazon gyermek után együttesen nem kérhető. Az otthonteremtési támogatás igénylésével megvásárolt lakást 5 évig az állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

Az otthonteremtési támogatás összege 2005. február elsejétől az első gyermek után 450 000 Ft, a második gyermek után 750 000 Ft., a harmadik gyermek után 700 000 Ft., a negyedik gyermek után 400 000 Ft., minden további gyermek esetében 100 000 Ft. Az otthonteremtési támogatás – az egyéb feltételek fennállása esetén – a közös tulajdon megszüntetéséhez is igényelhető. Kivételt képez a házasság fennállása, vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt a felek között a közös tulajdon megszüntetése. A házasság felbontása és az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a fenti korlátozás nem érvényesül, azaz a közös tulajdon megszüntetéséhez a támogatás szabadon igényelhető.

A 2005. augusztus 16-ától hatályos változások értelmében a jogszabály megköveteli, hogy az élettársak legalább egy éve közös háztartásban éljenek. Igényléskor ezt a tényt büntetőjogi felelősségük tudatában kitöltött nyilatkozattal kötelesek igazolni a fiatalok, a feltételeket pedig a folyósító hitelintézetek kötelesek ellenőrizni. A támogatás igénybevételének jogszerűségét az adóhatóság ellenőrzi a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályok szerint.

A megvásárolandó használt lakás minimális komfortfokozatát is meghatározza a jogszabály. Félszocpollal legalább komfortos lakást kell vásárolni. Az a lakás minősül komfortosnak, amelyben legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószoba, főzőhelyiség, fürdőhelyiség és WC van, közművesített, valamint melegvíz-ellátással és egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik.

További szigorítás, hogy a folyósított támogatás összege a vételár maximum 70 százaléka lehet, s a lakás vételára nem lehet több sem az illetékes önkormányzat jegyzője által kiadott értékbizonyítvány szerinti értéknél, sem a hitelintézet által megállapított forgalmi értéknél. Ezzel kivédhető, hogy olyan lakásokat vásároljanak támogatással, amelyek vételára papíron magas, azonban a komfortfokozatuk alapján nem érnek annyit.

Új lehetőség, hogy új lakás felépítésekor, vásárlásakor a fiatal házaspárok az önerő növelése érdekében kérhetik a szocpol. megelőlegezését kölcsönként (megelőlegező kölcsön). A gyermektelen fiatal házaspár (40 év alatti) két születendő gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendő gyermek vállalásakor belföldi hitelintézettől – a hitelintézet által megfelelőnek minősített ingatlanfedezet biztosítása mellett – veheti föl a megelőlegező kölcsönt.

Egy gyermek vállalásakor a megelőlegzés időtartama, azaz a gyermek megszületésének határideje négy év, két gyermek vállalásakor nyolc év. A határidő kezdete lakásvásárlásnál az adásvételi szerződés megkötésének napja, lakásépítésnél pedig a használatbavételi engedély kiadásának napja. Amennyiben a határidő lejártakor nem született meg a gyermek, de már várandós az anyuka és ezt igazolja a hitelintézetnek, a határidő a szülésig meghosszabbodik.

A kedvezmény szempontjából a jogszabály a házaspár gyermekének tekinti az örökbefogadott és azt a vér szerinti gyermeket is, aki a lakás építését illetve vásárlását követően került a családba.

Amennyiben a gyermek(ek) megszületnek a vállalt határidőig, a megelőlegező kölcsönt az állam közvetlenül megfizeti a hitelintézetnek és úgy kell tekinteni, mintha a házaspár igénybe vette volna a szocpolt. A gyermek(ek) megszületéséig, legfeljebb azonban az erre vállalt határidő lejártáig az igénylő házaspárt nem terheli fizetési kötelezettség, azaz a megelőlegzett kölcsönt nem kell törlesztenie.

Amennyiben a vállalt gyermek nem születik meg, vagy kettő gyermekből csak egy jön világra, a megelőlegezett szocpolt, illetve annak felét vissza kell fizetni. A tőkét a hitelintézetnek kell törleszteni, a lakásvásárláshoz vagy építéshez felvett hitellel párhuzamosan.Ezen felül meg kell fizetni az államnak a megelőlegzett szocpol kamatát is, s ehhez nem jár állami kamattámogatás

Az állam 2005. február elsejétől – külön jogszabály alapján – készfizető kezességet vállal a lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összegének a hitelbiztosítéki érték 60%-át meghaladó részére, de legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 100%-áig. A kezességvállalással biztosított hitelt házastársak, élettársak, valamint gyermeket nevelő egyedülálló személyek vehetik igénybe, ha a hitelkérelem benyújtásakor egyikük sem, illetve a gyermeket nevelő egyedülálló személy nem töltötte be a 35. életévét. Másik lakástulajdon megléte, valamint az ügyletben résztvevők közötti rokoni kapcsolat az állami támogatásoknál rögzített szabályok szerint, kizáró okként értékelhető.

Az állami kezességvállalás feltétele, hogy a házastársak vagy az élettársak a kölcsön adósai legyenek és a hitelcél szerinti ingatlanban közös tulajdonjogot szerezzenek, illetve a gyermeket nevelő egyedülálló személy a kölcsön adósa legyen és a hitelcél szerinti ingatlanban tulajdonjogot szerezzen. A hitelcél szerinti ingatlanban kizárólag a házastársak, vagy az élettársak, illetve a gyermeket nevelő egyedülálló személy, valamint gyermekeik szerezhetnek tulajdonjogot.

Az ingatlan vételára, új lakás építése vagy vásárlása esetén pedig a telekár nélkül számított általános forgalmi adót tartalmazó építési költsége vagy vételára nem haladhatja meg Budapesten és megyei jogú városokban használt lakás esetén a 12 millió forintot, új lakás esetén a 15 millió forintot, más településeken használt lakás esetén a 8 millió forintot, új lakás esetén a 12 millió forintot.

A kezességvállalás feltétele továbbá, hogy a kölcsön teljes összege nem haladja meg az ingatlan vételárának 90%-át. Az adós(ok), illetve adóstársak hitelképességének jövedelmi helyzetüket is figyelembe véve a kölcsön teljes összegére vonatkozóan fenn kell állnia. A kölcsön fedezetét biztosító jelzálogjogot a hitelintézet kizárólag a garantált hitelrészt meghaladó kölcsönösszegre és annak járulékaira kötheti ki.

Súlyosan mozgássérült személyek lakásának műszaki akadálymentesítése többletköltségeihez vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe, amely egyaránt felhasználható meglévő lakás korszerűsítéséhez, illetve új lakás kialakításához (építés, vásárlás). A támogatás kizárólag egyszer igényelhető. A támogatást maga a mozgássérült, vagy a mozgássérült személyről saját háztartásában gondoskodó közeli hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülő, testvér) igényelheti, ha:

*
mozgássérült személy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,
*
az állapotában a jövőben lényeges javulás nem várható, és
*
a mozgássérült személy a teljesen mozgásképesek használatára tervezett, az általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, vagy az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudja rendeltetésszerűen használni, és
*
az épületben, lakásban lévő akadályokat többletköltségek árán lehet megszüntetni.

Új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb 250 000 forint, meglévő lakás műszaki akadálymentesítéséhez legfeljebb 150 000 forint igényelhető. Ha a kérelmet nem a mozgássérült, hanem az őt saját háztartásában ellátó közeli hozzátartozója terjeszti elő, egységesen legfeljebb 100 000 forint támogatás fizethető.

Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes mozgássérültek egyesületéhez kell benyújtani, de a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez (MEOSZ) címzetten. A támogatást a MEOSZ írásos javaslata alapján az erre felhatalmazott hitelintézet folyósítja. A támogatás felhasználásáról (az elköltés módjáról, a megvalósított akadálymentesítésről) a folyósítást követő 120 napon belül irásban be kell számolni a MEOSZ-nak. A megvalósított akadálymentesítést a MEOSZ ellenőrizheti.

A jelzáloghitelek kamatterheinek enyhítésére az állam a hitelek forrásául szolgáló jelzáloglevelek kamatához támogatást nyújt a hitelintézeteknek, közvetve pedig a hitelfelvevőknek. A támogatás beépül a kamatokba, tehát az adósoknak csak a támogatással csökkentett kamatokat kell megfizetniük.

A támogatás lakásépítéshez, az új és a használt lakások megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, valamint a lakásszövetkezetek és társasházak közös tulajdonú részeinek felújításához hitelintézettől felvett jelzáloghitel-kamatokat csökkenti.

A fenti célok megvalósítására bárki igénybe veheti az állam által támogatott, alacsony kamatozású jelzáloghitelt, amennyiben

*
lakásvásárlásnál az eladó a jelzáloghitel adósának, adóstársának nem közeli hozzátartozója és nem élettársa, kivéve a közös tulajdon megszüntetését (ide nem értve a házastársak, élettársak közös tulajdonának megszüntetését)
* lakás építése, vásárlása, bővítése esetén az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek valamint az együttköltöző családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján államilag támogatott kölcsönük nincs vagy vállalják, hogy azt egy éven belül visszafizetik (ez alól a szabály alól kivétel, ha a szülő vagy nagyszülő az adóstárs nagykorú gyermek vagy unokája államilag támogatott lakáskölcsönénél, azonban a megvásárolt ingatlanban nem szerez tulajdonjogot)
* annak összege lakás építése, új lakás vásárlása esetén a 15 millió forintot, használt lakás vásárlásánál, lakásbővítésnél és korszerűsítésnél az 5 millió forintot nem haladja meg.

Általános kamattámogatású jelzáloghitelt egy személy több lakáshoz is igényelhet, de az ügylethez kiegészítő kamattámogatás nem vehető igénybe. Újdonság, hogy lakás bővítése esetén a kölcsön akkor is igénybe vehető, ha az igénylőnek ugyanezen lakás vásárlását vagy építését finanszírozó államilag támogatott kölcsöne még fennáll. Ez esetben a bővítési kölcsön összege nem haladhatja meg az 5 millió forint és a korábban már folyósított kölcsön szerződéskötéskori összegének különbözetét.

A jelzáloghitel nemcsak a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) fiókjaiban, valamint a vele megállapodást kötött hitelintézeteknél igényelhető, hanem más, jelzáloglevél kibocsátására alkalmas jelzálog-hitelintézettől, illetve biztosítótól is. A hiteligényléshez csatolandó dokumentumokat, a hitelfolyósítás feltételeit a folyósító hitelintézet határozza meg.

A kamattámogatás mértéke megegyezik új lakás építésénél, vásárlásánál a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitel-ügylet forrását képező, még nem törlesztett jelzáloglevelek kamatával, használt lakás vásárlásánál, bővítésnél, korszerűsítésnél ennél 1 százalékponttal kevesebb, de legfeljebb új lakás építésénél, vásárlásánál a jelen bekezdés szerinti állampapírhozam 105%-a, használt lakás vásárlásánál, bővítésnél, korszerűsítésnél az így számítottnál 1 százalékponttal kevesebb. Amennyiben a jelzáloglevél kiegészítő kamattámogatású kölcsön forrásául szolgál, a kamattámogatás 3 százalékponttal kevesebb, mint a fentiek szerinti támogatás.

A kiegészítő kamattámogatás az új lakás építéséhez, illetve vásárlásához felvett hitelintézeti kölcsön kamatának csökkentéséhez igényelhető, ha az építési költségek (a telekár nélkül), illetve a vételár nem haladják meg a 30 millió forintot, s az igénylő magyar házaspár vagy gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő személy. 2001. augusztus 1-jétől nem akadálya a támogatás igénylésének, ha a házasfelek egyike devizakülföldi. A külföldi házaspárok vagy a gyermekét egyedül nevelő személy külföldi személy esetében a kiegészítő kamattámogatás igénybevételét regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter engedélyezheti.

Kiegészítő kamattámogatás maximum 15 millió forint hitel törlesztéséhez vehető igénybe, legfeljebb 20 évre (függetlenül a hitel eredeti futamidejétől). A kiegészítő kamattámogatás mértéke az állampapírhozam 60%-a. A támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkentő ezen kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg 1/12-ed része.

A kiegészítő kamattámogatás következtében az adós 2003. december 22-től az eddigi legfeljebb 6%-os kamat helyett 8 %-os kamat mellett juthat hitelhez.

Bármelyik lakossági bankműveletekkel foglalkozó hitelintézetnél igényelhető a kiegészítő kamattámogatásos hitel, amelyik foglalkozik lakásfinanszírozással. A folyósító bank állapítja meg a hitelbírálat rendjét, a csatolandó dokumentumok jegyzékét.

Lakbértámogatás
A nem önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő bérlakásban élők lakbértámogatásban részesülhetnek, ha gyermeket nevelnek és jövedelmi helyzetük alapján erre rászorulnak. A támogatás szempontjából kizáró oknak tekinthető, ha az igénylő lakástulajdonnal is rendelkezik. A támogatási kérelmeket a bérlakás fekvése szempontjából illetékes települési önkormányzathoz kell beadni.

Az ehhez szükséges keret biztosítására a települési önkormányzat pályázat útján központi lakbértámogatást igényelhet a bérlők után, ha bérelt lakás mérete nem haladja meg a lakásfenntartási támogatásra alkalmazandó mértéket (két személy esetében 45 m2, három személy esetében 55 m2, négy személy esetében 65 m2, négynél több személy esetén a 65 m2 személyenként 5-5 m2-rel nőhet) és a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át. További feltétel, hogy az igénylő családjának vagyona nem haladja meg a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításnál irányadó mértéket. A központi lakbértámogatás mértéke nem lehet több, mint a lakbér 30%-a, de legfeljebb havi 7000 forint.

Állami támogatás a társasházak közös tulajdonú helyiségeinek, valamint a lakásszövetkezetek tulajdonában álló épületrészek felújítására, korszerűsítésére felvett hitelintézeti kölcsönök kamatainak törlesztéshez.

A kamattámogatás előfeltétele, hogy a társasházközösség vagy a lakásfenntartó szövetkezet

*
rendelkezzen felújítási alappal,
*
az első közgyűléstől (ha az épület használatbavétele későbbi időpontra esik, úgy a használatba vételtől, birtokbavételtől) számított 90 napon belül kezdje meg a felújítási alap képzését az előírt mértékben,
*
az alap pénzeszközeit hitelintézeti számlán helyezze el, s azt részben vagy egészben felújítási munkákra használja fel.

Ha a felújítási alapképzés megkezdésére előírt 90 napos határidőt elmulasztják, csak akkor nyújtható támogatás, ha a képzés megkezdésétől számított folyamatos és előírt mértékű teljesítés mellett 4 év már eltelt (előtakarékosság). A támogatás a fenti feltételek teljesülésekor is csak akkor igényelhető, ha a felújítási alapba fizetendő hozzájárulás havi mértéke eléri az alábbiakban rögzített összeget.

Társasháznál:

*
a használatbavételt, illetve a korábbi felújítást követő 15 éven belül a felvonó nélküli épület lakásainál 6 Ft/m2, felvonóval rendelkező épület lakásainál 8 Ft/m2,
*
használatbavételt, illetőleg a korábbi felújítást követő 16. évtől felvonó nélküli lakóépület lakásainál 10 Ft/m2, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 12 Ft/m2.

Lakásszövetkezeti tulajdonnál:

*
a használatbavételt, illetve a korábbi felújítást követő 15 éven belül a felvonó nélküli lakóépület lakásainál 4 Ft/m2, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 6 Ft/m2,
*
a használatbavételt, illetve a korábbi felújítását követő 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig felvonó nélküli lakóépület lakásainál 6 Ft/m2, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 8 Ft/m2

A vissza nem térítendő állami támogatás a tulajdont és a költségeket igazoló okiratok csatolásával bármely hitelintézetnél igényelhető, mértéke a törlesztés első 5 évében a kamat 70%-a, második 5 évében pedig 35%-a.

Amennyiben a települési önkormányzatnak a tulajdonában álló lakásai és nem lakás céljára szolgáló helyiségei bérbeadásából, értékesítéséből és más hasznosításából származó bevételei nem haladják meg

*
a fenntartásukra és felújításukra, valamint
*
a természetes személyek tulajdonában álló lakóépületek felújításának támogatására, továbbá
*
a saját bevételeiből lakásfenntartási támogatásra és kényszerbérletek felszámolására

fordított kiadásait, akkor az önkormányzat a tulajdonában álló lakás felújításához és az azzal együtt végzett korszerűsítéshez igénybe vett hitelintézeti kölcsön – a költségek legfeljebb 50%-áig terjedő – kamatainak 70%-át a központi költségvetés átvállalja az adós önkormányzat helyett. A támogatás számítási alapja legfeljebb az egyéves futamidejű állampapír referenciahozama tárgyév január 1-jét megelőző féléves átlagának 2%-ponttal növelt mértéke.

Önkormányzati lakásprogramok

A Gazdasági Minisztérium a Magyar Közlönyben, a Gazdasági és Foglalkoztatási Közlönyben, az Önkormányzatok Közlönyében és legalább egy országos terjesztésű napilapban jelenteti meg az önkormányzati lakásprogramok pályázati felhívásait. Egy pályázó több pályázatot is benyújthat, de egy pályázatban csak egy támogatási jogcím szerepelhet.

A bérlakásállomány növelését szolgáló központi költségvetés Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából (bérlakás előirányzat) a következő jogcímeken igényelhetnek pályázati támogatást az önkormányzatok, illetve nyugdíjasház vagy idősek otthona építésére az egyházak is:

*
szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából,
*
bérbeadás céljából költségelven megállapított lakbérek alkalmazásával,
*
fiataloknak, hallgatóknak bérbeadható garzonházak létesítése céljából,
*
nyugdíjasház vagy idősek otthona létesítése céljából új lakás vagy új lakóház építésére, vásárlására és használt lakás vagy lakóház vásárlására, illetve ilyen lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati vagy egyházi tulajdonú ingatlanok lakáscélra történő átalakítására.

Olyan lakás visszavásárlásához nem adható támogatás, amelyet korábban valamely önkormányzat idegenített el, függetlenül az időközben esetleg bekövetkezett tulajdonos változásoktól.

Garzonházak létesítésére csak azok az önkormányzatok pályázhatnak, amelyek vállalják, hogy a garzonházban lévő, legfeljebb 40 m2-es lakrészeket olyan házaspároknak vagy élettársaknak adják bérbe maximum 5 évre,

*
akik 35 évesnél fiatalabbak, állandó keresőtevékenységet folyatatnak, s emellett lakáscélú előtakarékosságot vállalnak és teljesítenek, vagy
*
felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói.

Amennyiben a dolgozó bérlő keresőtevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, vagy az előtakarékosságra vállalt kötelezettségnek nem tesz eleget és a lakrészre van a feltételeknek megfelelő igénylő, illetve az egyetemi vagy főiskolai hallgató hallgatói jogviszonya megszűnik, az önkormányzat köteles legfeljebb 6 hónapos felmondási idővel megszüntetni a bérleti jogviszonyt.

A nyugdíjasházban nyugdíjasok, illetve öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek bérelhetnek korlátlan ideig lakást. Emellett a házban az életkoruknak és az egészségi állapotuknak megfelelő gondozást kapnak és a rendszeres egészségügyi ellátásukról is gondoskodnak.

Nyugdíjasház létesítésére csak olyan pályázat nyújtható be, amelyben az önkormányzat, illetve az egyház vállalja, hogy csak olyan bérlőket helyez el, akiknek nincs lakástulajdonuk vagy önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonyuk. A bérlőktől olyan összegű lakbért és az ellátásért térítési díjat lehet szedni, amelyek együttes összege nem haladja meg a bérlő nyugdíjának 80%-át. Ebből az összegből kell gondoskodni az épületben lakók rendszeres étkeztetéséről, orvosi ellátásáról és szükség esetén a betegápolásról is.

A fenti célokra az előirányzatból vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe, a beruházási költség legfeljebb 70, illetve 80%-áig.

A panel, blokk, alagútzsalu és az öntött technológia felhasználásával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására az Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása Program előirányzatából az alábbi célokra pályázhatnak az önkormányzatok:

*
utólagos hőszigetelési feladatok: nyílászárók szigetelése, cseréje, tető, illetőleg pincefödém szigetelése, vagy/és homlokzat hőszigetelése
*
épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, felújítása: meglévő fűtési berendezések és rendszerek korszerűsítése, energiatakarékos berendezésekre történő cseréje, hálózati melegvíz-ellátási berendezések és rendszerek korszerűsítése, energiatakarékos berendezésekre történő cseréje, épületek közös részei világításának korszerű berendezésekre történő cseréje, felvonó javítása, illetve cseréje, szellőző rendszerek korszerűsítése, felújítása.

A pályázatban be kell mutatni a teljes korszerűsítési, felújítási költség viselésének megosztását. A tulajdonosokat és az önkormányzatot terhelő költséghányad nem lehet kevesebb a teljes költség 1/3-1/3 részénél. A központi költségvetést terhelő hányad nem lehet több, mint a teljes költség 1/3-a, és összege lakásonként nem haladhatja meg a 400 000 Ft-ot.

Az épület tulajdonosait terhelő költséghányadot az egyes tulajdonosok között vagyoni-jövedelmi helyzetük alapján differenciáltan oszthatja fel az önkormányzat, és egyes tulajdonosokat terhelő összeget támogatásként részben vagy egészben megfizethet helyettük.

Az Állami Támogatású Bérlakás Program előirányzatából lakóépülettömbök részbeni vagy teljes korszerűsítése, felújítása támogatható. A támogatás lakásszövetkezeti, társasház vagy önkormányzati tulajdonban álló lakóépületek szerkezeti elemeinek felújítására, cseréjére, épületgépészeti alrendszerek korszerűsítésére, az épület egészét érintő energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésére, felújítására vehető igénybe, ha a tömbben legalább 50 lakás van.

A pályázatban be kell mutatni a teljes korszerűsítési, felújítási költség megosztását. A lakástulajdonosokat és az önkormányzatot terhelő költséghányad nem lehet kevesebb a teljes költség 1/3-1/3 részénél. A központi költségvetést legfeljebb a teljes költség 1/3-a terhelheti. Az épület tulajdonosait terhelő költséghányadot az egyes tulajdonosok között vagyoni – jövedelmi – helyzetük alapján differenciáltan oszthatja fel az önkormányzat, és egyes tulajdonosokat terhelő összeget támogatásként részben vagy egészben megfizethet helyettük.

A központi költségvetés Közművesített építési telkek kialakítási Program előirányzatából 2001. augusztus 1-jétől pályázat útján támogatást igényelhetnek a települési önkormányzatok, ha saját tulajdonukban álló földterület felhasználásával kívánnak új, közművesített építési telket kialakítani. Az állami támogatás legfeljebb az önkormányzat által saját forrásból vállalt költségekkel megegyező összeg lehet. Az önkormányzat a pályázatában köteles vállalni, hogy a telkeket a kialakításuk befejezésétől számított 1 éven belül magánszemélyeknek, illetve értékesítési célú lakásépítésre jogosult szervezeteknek 2 éven belüli beépítési kötelezettség terhével értékesíti, vagy vállalja, hogy a telkeken a közművesítéstől számított 2 éven belül saját tulajdonú önkormányzati bérlakásokat létesít.