Agglomerációs ingatlanpiac: egekbe szöktek az árak

A dél-budai agglomeráció településein az egekbe szöktek az árak: van, aki a zöldövezet miatt vesz ezen a részen lakást, és akad olyan is, aki kifejezetten pincére vadászik. Föltérképeztük Diósd, Érd, Tárnok és Sóskút ingatlanpiacát.

A budai oldal déli részéhez közeli települések igencsak fölkapottak lettek az elmúlt néhány évben. Diósd, és Érd egyes részei kifejezetten elit környéknek számítanak, és Tárnokon, Sóskúton is több tízmillió forintot lehet ingatlanra költeni. A térség települései közül Diósd a legdrágább; a falu a budai kerületek és Törökbálint után a legkeresettebb résznek számít. Az ősfákkal és fenyvesekkel tarkított dimbes-dombos Diósdligeten, valamint a nemrég parcellázott Alsógazdag-dűlőn egymást érik az újépítésű családi házak: az előbbin 50−55 millió forinttól kezdődnek az ingatlanárak, nem ritkán pedig elérik a 150−200 millió forintos határt is. A Felsőgazdag-dűlő 7−8 éve parcellázott telkein épült házakat már valamivel olcsóbban, 40−45 millió forinttól kezdődően vehetjük meg − tudtuk meg Zsidákovits Hajnalkától, a diósdi Zsidákovits és Társa Ingatlanközvetítő Iroda ügyvezetőjétől.

A faluban néhány paneltömbtől eltekintve csak családi házak, és kétlakásos társasházak vannak − kettőnél több lakás nem is helyezhető el egy telekre. Diósd Ófalun megmaradtak a régi parasztházak is, bár többségüket már vagy felújították, vagy lerombolták, és újakat építettek a helyükre. Az egykori pincesoron lévő régi parasztházakhoz nagyon kicsi telkek tartoznak, a tulajdonosoknak általában be kell érniük 100−150 négyszögöles kerttel. Az ilyen házak mégis keresettek, divatba jöttek ugyanis a „pincepartyk”: vannak olyan vevők, akik kifejezetten a pince miatt vesznek meg egy-egy ingatlant, hogy aztán a szépen felújított, tornácos épületek boltíves, kirakott pincéiben bulikat tarthassanak.

Építési telek már alig van a településen, ezért ezek ára az egekbe szökött: a jobb részeken 20 millió forint körüli összegért lehet szert tenni 200 négyszögöles, bontandó nyaralóval díszített parcellára − mondja Zsidákovits Hajnalka. Bontandó családi házak a régi falurészen is akadnak, ezeket valamivel olcsóbban, 16−18 millió forintért is meg lehet kaparintani, míg a Felsőgazdag- és Alsógazdag-dűlő új parcelláit 20−25 millió forintért mérik.

Az utcanév kötelez

Érd legkeresettebb része a Diósdligettel szomszédos Érdliget, azon belül is a virágneves (Begónia, Kaktusz) utcák. Érd parkvárosban is az utcanév szabja meg az árkategóriát: ezen a részen a foglalkozásneves (Betonozó, Festő, Fényező) utcákban vannak a legdrágább ingatlanok − magyarázza a sajátos rendszert Mikecz Lászlóné, az érdi Marcsi Ingatlaniroda ügyvezetője. A virágneves utcákban még a 10−15 éves épületek is 60−70 millió forintba kerülnek, míg Érd Parkváros foglalkozásnevű utcáiban 35 millió forinttól kezdődnek az árak. Ezen a részen az ingatlanok 80 százaléka újépítésű. Keresett még a Vincellér nevű rész is, ahol a faneves, valamint a borneves utcák divatosak.

Érdnek egyedül a Postástelep nevű részén épültek társasházak, mivel csak ez a rész csatornázott. A jellemzően négylakásos ingatlanok 250−330 ezer forintos négyzetméteráron kelnek el, és szinte kivétel nélkül önálló telekrészük van. Társasházak máshol nem épültek, egyedül a központban állnak még panelépületek − ezeket viszont nagyon nehéz eladni, amióta az új társasházak is épülnek. Az ok egyszerű: a 40−42 négyzetméteres újépítésű társasházi lakásokat 12,5 millió forintért lehet megvenni, míg a 30 éves panellakásokat 10−11 millió forintért kínálják, ráadásul szocpol sem jár hozzájuk. Az építési telkek Érden is rohamosan fogynak, és az önkormányzat sem tud több parcellát belterületbe vonni. Ennek megfelelően a telekárak évi 10−15 százalékkal emelkednek.

A Habsburgok felverik az árakat

A közeli Sóskúton is fölfelé kúsznak az árak, és a településnek igencsak jót tesz a Habsburg György és családjának birtoka is. – Amióta a család itt lakik, másfélszeresére emelkedtek az ingatlanárak − mondja Mikeczné. Sóskúton rengeteg az öreg ingatlan: a 60-as, 70-es években épült házak hatalmas telkeken vannak, amelyeket nem lehet megosztani − emiatt nem épülnek társasházak sem. A 2−3 szobás, felújítandó, rendszerint sóskúti mészkőből épült ingatlanok 15−16 millió forintba kerülnek, míg az újépítésű otthonokat 35−40 millió forintért mérik. Tárnokon már más a helyzet: az ottani, régi parasztházak 1600−2000 négyzetméteres telkeit meg lehet osztani, így a vállalkozóknak már megéri új ikerházat vagy önálló családi házat építeni. Mindez azért is jó üzlet, mert Tárnokon évente mindössze 10−12 új telket közművesítenek, és vonnak belterületbe.

Két részre szakadva

Tárnok gyakorlatilag már kettévált: az öreg falu mellett kialakult a település új része, amely folyamatosan fejlődik. Az itteni árak már-már megközelítik az érdieket is, bár ugyanaz a 120 négyzetméter körüli új ingatlan Tárnokon még mindig 2 millió forinttal olcsóbban lehet megvenni: az itteni, három hálószobás, „szocpolképes” családi házakat 28−31 millió forintért mérik. Kereslet a régi parasztházakra is van: ezeket az olcsóbb, 14−15 millió forintos ingatlanokat főleg a fiatal párok kedvelik. Az ilyen épületeket általában 2−3 millió forintos önerővel, hitelre vásárolják meg, majd szépen felújítják.