A válság lenyomta a lakáshitelezést, kiderült, hogy mennyire

Tavaly az év második felében a gazdasági válság továbbra is éreztette hatását a lakossági lakáshitelezésben: jelentős volt a visszaesés az engedélyezett és a folyósított lakáscélú hitelek számában és összegében is.

Az elmúlt években megszokott, a hitelek számában és az állomány összegében tapasztalható növekedés után a 2008 végi adatokhoz képest stagnálás figyelhető meg.

Az elmúlt év II. félévéről a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek teljes köre (22 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, 135 takarékszövetkezet, 2 hitelszövetkezet) szolgáltatott adatokat, amelyek szerint december 31-én a lakáshitelek állománya 3920 milliárd Ft volt – ez a 2009. évi GDP 15 százalékának felel meg –, ennek 63 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. Az állomány összege 2002 óta folyamatosan emelkedik; nyolc év távlatában a legdinamikusabb növekedés 2002 és 2003 között történt, akkor egy év alatt az állomány több mint kétszeresével bővült.

A bankok által 2004-ben bevezetett devizahitelek száma és összege 2008-ig szintén jelentős növekedést mutat: 2004-ben az összes hitelállomány összegének egytizedét sem érte el, 2008 végére meghaladta a felét. 2009-re ez a dinamikus növekedés megállt: míg 2007-ről 2008-ra a teljes hitelállomány összege közel 25 százalékkal, a devizaalapú állomány pedig 62 százalékkal emelkedett, addig 2008 és 2009 között a teljes hitelállomány és a devizaalapú állomány összege stagnált.

Az összes hitelállomány közel 64 százaléka a bankoknál, 33 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél koncentrálódott, 3 százaléka pedig a takarék- és a hitelszövetkezeteknél jelent meg. Évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a hitelállomány a bankoknál növekszik, a jelzáloghitel-intézeteknél és a takarékszövetkezeteknél csökken. 2009 második félévében a hitelek minősítésében érzékelhető volt a pénzpiaci válság negatív hatása: az állomány 92 százaléka a hitelek minősítése szempontjából problémamentes volt, több mint 4 százalékuk külön figyelendő minősítést kapott, az átlag alatti, kétes vagy rossz minősítésű hitelek aránya pedig elérte a 4 százalékot. Figyelemre méltó változás, hogy 2008 végéhez képest harmadával csökkent a külön figyelendő, viszont több mint felével nőtt az átlag alatti, valamint a kétes vagy rossz minősítést kapott hitelek aránya. Ez azt jelenti, hogy miközben a problémamentes hitelek aránya nem változott, a mindeddig külön figyelendő kategóriába tartozó hitelek átkerültek az ettől rosszabb besorolású átlag alatti, illetve a kétes vagy rossz minősítésű csoportba.