A legolcsóbb lakások: nem csak a luxus létezik

A közelmúltban – nagyrészt a külföldi vásárlók látványos piaci aktivitásának, illetve a bevezetett luxusadó apropóján – sorra jelentek meg híradások, összesítések a lakáspiac luxus szegmensének kínálatáról. Kétségtelen, hogy izgalmas olvasmányt jelent elmerülni a sokszázmilliós lakásárakban, ugyanakkor a hétköznapi olvasó számára hasznosabb információval szolgál – és a fantáziát ugyanúgy beindíthatja -, ha a másik végletet tekintjük át, jelesül, hogy hol, milyen lakást, vagy házat vehetünk a legolcsóbban

Egy hirdetési újságban, vagy internetes apróhirdetésben közölt nagyon alacsony ár okkal kelthet gyanút a böngészőben. Fontos információkat csak részletesebb telefonos, vagy személyes tájékozódás során kaphatunk. Magabiztosabbak lehetünk, ha a kiszemelt ingatlant megbízható, ismert ingatlanos cég hirdeti. Ilyenkor már elfelejthetjük a jogi és tulajdonviszonyi rendezettséggel szembeni kételyeinket. Ha az alacsony ár a legfontosabb szempont, természetesen jelentősen szűkül az ingatlanok merítési bázisa, ugyanakkor nem biztos, hogy fel kell adnunk álmainkat.

Például azt, hogy budai sorházi lakást veszünk. Az Otthon Centrum kínálatában 6,9 millió Ft-os áron szerepel egy ilyen budafoki ingatlan, saját parkolóval, igaz csak nagyobb garzonlakás méretű. Érdekes, hogy hasonló áron és méretben bőséges a panelkínálat a fővárosban. Itt a komfortossággal nem lehet gond, a saját kertről viszont le kell mondanunk. A budafoki sorház áráért VIII. kerületi, erkélyes, III. emeleti garzont vehetünk. 7 és 7,5 millió között rákoskeresztúri, kispesti, illetve Havanna lakótelepi lakásokból válogathatunk.

A legolcsóbb kategóriát a régi építésű téglaházak lakásai képviselik. Budát ebben az esetben elfelejthetjük, ugyanakkor Pesten 5-6 millió Ft között szinte bárhol megfelelő lakásra bukkanhatunk. 4,8 milliós áron például a IX. kerület igencsak népszerű rehabilitációs területén, a Klinikák metrómegállónál egy II. emeleti, felújítandó, cserépkályhás garzon tulajdonosa lehetünk. Ahogy a lift nélküli négyemeletes paneleknél a IV. emeleti, régi társasházak esetében a földszinti belső udvari lakások a legolcsóbbak.

Nagy árugrást jelent, ha használt helyett újépítésű ingatlant szeretnénk venni. Családi-, iker- és sorház kategóriában 20 millió forintnál húzhatjuk meg az alsó határt. Mivel újépítésről van szó, az összkomfort adott, illetve a méret is minimum 70-75 m2. A XVII. és XVIII. kerületben bő a kínálat 21-23 millió közötti áron, tipikusan 1+3 fél, vagy 2+2 félszobás elrendezéssel, és akár 880 m2-es saját kerttel. Gyakori ugyanakkor, hogy a festés, burkolás és a szaniterek nincsenek benne a kínálati árban.

Új társasházi lakásoknál a használtakhoz képest csak szűk kétszeres az árugrás. Figyelemre méltó, hogy a X. kerületi nagyobb beruházások mellett a budai XXII. kerületben is kaphatunk egy-másfél szobás, 26-32 m2 méretű lakást 8 és 9 millió Ft között. Kőbányán földszinti 30 m2-es garzont vehetünk majdnem ugyanakkora saját kertrésszel és nagy terasszal.

Vidéken a fenti árakhoz képest jóval olcsóbban juthatunk saját ingatlanhoz, attól függően persze, hogy milyen típust és hol keresünk. Természetesen a falvakban a legolcsóbbak – a fővárosi árakhoz szokottaknak gyakran döbbenetesen olcsóak – a családi ház árak. És ehhez nem feltétlenül kell az ország északkeleti szegletében keresgélnünk.

Társasházi lakásokat és paneleket szinte kizárólag városokban találhatunk. Panellakást 15-20%-kal olcsóbban vehetünk, mint Budapesten. Ebben a szegmensben 6 millió alatt már bő a kínálat, s ezért ráadásul tágas, kétszobás (55-60 m2 közötti), III. emeleti, erkélyes lakást is vehetünk például Makón, vagy Nagykanizsán. Szegeden másfél szobás lakás fér bele a 6 millió Ft-os limitbe.

A budapestihez képest vidéken jóval nagyobb árkülönbség mutatkozik a használt és újépítésű családi házak között. Amire figyelni kell, hogy vidéken gyakran árulják a házakat 40-90%-os készültségi állapotban. Ezt a tényezőt mindenképpen a legelején tisztázni kell. 11 és 13 millió Ft között sok ilyen házat kínálnak, akár Budapesttel szomszédos településen is, jellemzően a városhatártól keletre fekvő agglomerációs szektorban.

A budapesti kínálathoz képest bő egymillióval olcsóbban juthatunk újépítésű társasházi lakásokhoz a vidéki városokban. Ráadásul ezek a beruházások jellemzően a városközponthoz közel épülnek meg, így a közlekedési kapcsolatokra nem lehet panasz.

Fontos szempont, hogy akinek néhány millió forintnyi befektetnivaló pénze van, a kis méretű lakásokkal (főleg a városközpontok közelében) mindenképpen jól jár. Aki tehát csak álmodozásai során jut el oda, hogy luxusadót fizető állampolgárként éljen, s minimális ráfordítással venne lakást, a fenti árakkal számolhat.