A Lakásvásáron biztonságosabb lakóparkokat keresték

A Lakásvásár első két napján megkérdezett vendégek közül tízből hét biztonságos lakást szeretne venni, ha volna rá pénze. Ennek oka, hogy az emberek félnek a válság következményeitől. Sokak szerint a recesszió és az ezt követő munkanélküliség gyengülő közbiztonsághoz vezet.

Az újépítésű lakóparkok nagy előnye lehet, hogy ezek
falain kívül tartható a bűnözés. Itt a legkevésbé valószínűek a betöréses
lopások, rablások számának drasztikus növekedése – állítja nemzetközi és hazai
példákat is vizsgáló Forest Hill – Neocity Group
közleménye.

A III. kerületben, 10 milliárd Ft beruházással megépülő
lakópark értékesítési és marketing vezetője Szili Balázs  szerint: USA, Mexikó,
Brazília, Kína, Ny-Európa és a Dél-afrikai Köztársaság számos lakóprojektje
bizonyítja, hogy a válság ellenére is érdemes olyan lakónegyedeket építeni,
amelyek a jobb módú, felső-középrétegek lakásigényeit próbálják kielégíteni. A
szakértő szerint ez az a réteg, amelyet a legkevésbé érint a
válság.

Ugyanakkor nekik is van mit félteniük, éppen ezért
előszeretettel költöznek elkerített, bekamerázott vagy portaszolgálattal
rendelkező lakóparkba. Mindez sokaknak kevés, éppen ezért a több lakópark
földszinti lakásait betörés elleni fóliákkal is ellátták. Ugyanakkor extraként,
egyre több lakó kér riasztóberendezést a lakásába – nyilatkozta Szili Balázs.  A
Forest Hill  elemzése szerint, a döntéshozókat és a szociológusokat is megosztja
az a kérdés, vajon szabad-e engedni az ilyen típusú lakóparkok térnyerését. A
vevők ugyanis szeretik az elkerített lakóövezeteket, hiszen ezekben nincs átmenő
forgalom, ennek köszönhetően gyermekeik is biztonságosabb környezetben élhetnek.
Itt mindig működik a közvilágítás, tisztán tartják az utcákat, stb.

Ám sokak szerint ezek mellett sok negatívuma is van az ilyen lakóparkoknak. Városszociológusok szerint: ezek megbontják a városszerkezetet, a közösségi és magánrészeket látványosan fallal választja el. Ráadásul ez a fajta lakóparki kultúra felgyorsítja a szegregációt, a nem ott lakókban növeli a kirekesztettség érzését.  Ugyanakkor a  cég közleménye rámutat arra, hogy az ilyen típusú lakást keresőket legkevésbé foglalkoztatják a szegregációs kérdések, ők elsősorban saját és családjuk biztonságával foglakoznak. Az elemzés rávilágít arra is, hogy a célcsoportba tartozóknak egészen más elképzeléseik vannak a lakóparki életformáról, mint amilyet eddig a legtöbb beruházó megpróbált ráerőltetni a magyar vásárlókra.

Az átlag magyar csak azt hiszi, hogy lakóparkban él,
mert ezt sugallta az ingatlanprojekt neve, amikor azt el akarták neki adni.  A “Villapark”, “Garden”, etc. elnevezések azt sugallhatták a vevőknek, hogy itt
valami “extra” lakást vásárolhat meg. Valójában csak az alsó-közép osztályoknak
épültek új lakások, amelyek leginkább a jobb minőségű lakótelepekre
emlékeztetnek.  A válság azonban most ismét előtérbe helyezi a “klasszikus”,
szolgáltatásokkal teli lakóparkok tervezését és építését. Ebből azonban az
alacsony  kereslet – kínálati viszonyok miatt, jóval kevesebb kell majd a
jövőben, mint azokból a “tömegtermékekből”, mint amit az elmúlt 10-15 évben
lakóparkként  próbáltak eladni a fejlesztők. Csak az elmúlt öt-hat évben közel
300 “lakópark” elnevezésű projekt épül a
fővárosban.

Szili Balázs szerint: az eddig megépült lakóparkok, alig
10-15 százaléka nevezhető valóban lakóparknak, a többi csak nevében hordozza ezt
a kifejezést. Tartalmában és minőségében nem. Ennek ellenére volna kereslet az
ilyen lakásokra is. Kutatások szerint a magyarok 70 százaléka szívesen lakna
lakóparkban, ha pénztárcája engedné, hogy új lakásba költözhessen. Ennek egyik
oka, hogy a média és a reklám világán keresztül egy jobb élet reményével
kecsegtetnek a lakóparkok, ám az elmúlt évek tapasztalatai többségében nem ezt
támasztják alá.

A Forest Hill elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a
következő években az olcsóbb kategóriákban csökken majd a kereslet, de a nagyobb
értékű, minőségi lakások iránt megmarad az érdeklődés. A magasabb igényű
vásárlók megjelenése rákényszeríti a beruházókat arra, hogy a következő években
minőségi anyagokat használjanak az építkezéskor és a jövőben az sem lesz
mellékes, hogy ki tervezi a lakást. Mindezeknek köszönhetően élhetőbb és
építészetileg is “időtállóbb” lakóparkok épülhetnek, amelynek előszele már
2009-ben is érezhető lesz.