2015-től minimális energiát használhatnak fel a középületek

Egy uniós szabály szerint 2015-től már csak olyan középület épülhet, ami minimális energiát használ fel. 2018-tól pedig már a lakóházakra is kiterjed az előírás. Később ez tovább szigorodik azzal a kitétellel, hogy az épületeknek megújuló energiát is kell használniuk a működéshez.

A Benedek Elek Gyógypedagógiai Iskola az első olyan közintézmény az országban, amely csaknem nulla energiaigényű épületben működik. A falak csaknem fél méter vastagok, az ablakok háromrétegűek – a jobb szigetelés miatt az épület költségkímélő is.

Az igazgató szerint alig egy év alatt több millió forintot sikerült már megspórolniuk.

Harminc százalékkal csökkent ennek az épületrésznek az energiaköltsége, de ebben nemcsak a fűtés, hanem az áram is benne van, mert akkora felületek, ablakok, fényvetők vannak beépítve, amik miatt nem szükséges a lámpák felkapcsolása – mondta Csécsi Barnabás Sándor.

Egy uniós szabály miatt hamarosan már csak ilyen minimális energiaigényű középületeket lehet építeni – az előírásokat most határozta meg a Belügyminisztérium. A követelmények lényege, hogy az épület építéséhez és működtetéséhez a lehető legkevesebb energiát használják fel, vagyis így a költségeket is a lehető legkisebbre szorítsák le. A középületeknél ez 2015-től, más épületeknél pedig 2018-tól lesz kötelező.

Szaló Péter területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár azt mondta: a közel nulla energiaelhasználású épület annyival egészülne ki, hogy a költségoptimalizált szint mellett még legalább 25 százalékot megújuló erőforrásból kell fedezni, napkollektorral, napelemmel, földhőhasznosítással. Ez utóbbi előírást azonban a középületekre csak 2019-től, más épületekre pedig 2021-től kell alkalmazni. Európa többi országában is hasonlóak a követelmények: Dániában például már 2015-től csak passzívházakat lehet építeni, Belgiumban pedig már jövőre életbe lép ez a szabály.