Kertet akarok, de allergiás vagyok! Mutatjuk a megoldást!

Míg sokan alig várják, hogy tavasszal kiszabaduljanak a kertbe, addig egyre többen vannak, akiknek a tavasztól őszig tartó időszak allergiájuk miatt valóságos rémálom, amit kénytelenek a négy fal között tölteni. De számukra is van megoldás, mutatjuk, mely növények okoznak allergiát, és mivel helyettesíthetőek a kertben!

Még több képért kattintson a fotóra!

Legyen minél színesebb!

Általánosságban elmondható, hogy az allergiákat elsősorban a szél beporzású növények okozzák, így azok a színes, illatos virágok, amik a rovarokat vonzzák legtöbbször nem veszélyesek, de akadnak kivételek. Illetve az allergiát nem okozó rovarbeporzású növények is veszélyt jelenthetnek azokra, akik például rovarcsípésre allergiásak, vagy az asztmásokra, akiknek tünetei szimplán a virágok erős illatától fokozódhatnak.

Fák és füvek

A legtöbb allergiát okozó növény tehát elsősorban nem a virágok, hanem a fák, füvek, cserjék és természetesen a gyomok közül kerül ki. Fák esetében tehát figyeljünk oda, hogy ne ültessünk nyírféléket, kőrist, égert, fűzfát, nyárfát, hársfát és akácot, míg a cserjék közül kerüljük a mogyorót és a bodzát.

Sokaknál okoznak panaszokat a fűfélék, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet gyönyörű pázsitunk. A fű gyakori nyírásával megakadályozhatjuk a virágzást, így a fűfélék egyáltalán nem bocsájtanak majd pollent a levegőbe, ráadásul így egyúttal az olyan fű között növő, allergiát okozó gyomnövényeket is lenyírjuk még virágzás előtt, mint például a gyermekláncfű. A gyomoktól pedig gazolással szabadulhatunk meg, amit ha mindig időben elvégzünk, akkor esélyt sem adunk a növényeknek a virágzásra.

Vad és nemesített növények

Itt fontos megjegyeznünk azt is, hogy a nemesített növények sokkal kisebb veszélyt jelentenek, mint vadon termő változataik, különösen, hogy egy részük terméketlen, így jóval kevesebb virágport termel.

A kertekben élő leggyakoribb allergének

És most nézzünk néhány igen gyakori allergiát okozó növényt, amelyek könnyen helyettesíthetők más fajokkal.

Lilaakác: A lilaakác elsősorban szénanáthát okoz, de bőrrel érintkezve bőrirritációt is kiválthat. Ezért aki nem tud lemondani egy virágzó kúszónövénnyel körbefuttatott pergoláról, annak inkább az iszalagot ajánljuk, mely májustól már virágzik, és örökzöld változatban is elérhető. Ennek az albertirsai családi háznak is gyönyörű pergola áll a kertjében. Ugye, milyen jól mutatna iszalaggal felfuttatva?

Még több képért kattintson a fotóra!

Jázmin: A jázmin az egyik legillatosabb kúszónövény, amit a kertbe ültethetünk, de sajnos az arra érzékenyeknél allergiát okoz. Éppen ezért válasszuk helyette inkább a szagos bükkönyt, melynek éppolyan csodás az illata, és ráadásul bárhova felfuttatható.

Boróka: A boróka igen gyakori dísznövény pollenjei azonban allergiás tüneteket, a vele való érintkezés pedig bőrirritációt okozhat. Szerencsére így sem kell lemondanunk róla, nőivarú példányai ugyanis nem rendelkeznek porzókkal.

Ricinus: Azt talán mindenki tudja, hogy a ricinus mérgező növény, azt azonban már kevesen tudják, hogy ha nem is próbáljuk megkóstolni, pollenje akkor is súlyos allergiás tüneteket válthat ki. Aki tehát trópusi jellegű kertjét ezzel a növénnyel díszítené, inkább válassza helyette a teljesen ártalmatlan hibiszkuszt, amit azért télire inkább vigyünk be a házba.

Margaréta: Kevesen tudják, hogy az őszirózsafélék családjába tartozó margaréta is allergiás tüneteket okozhat bőrrel érintkezve, helyette inkább ültessünk bugás lángvirágot, mely színes virágaival a madarakat és a pillangókat is vonzza.

Bárányfarok: A disznóparéj vagy pulykatakony néven is ismert Amaranthus caudatus hosszú, csüngő virágzata rengeteg pollent szór szét a levegőben. Helyette válasszuk inkább az érdes szépcsalánt, mely szinte megszólalásig hasonlít rá és teljesen ártalmatlan.

Kamilla: az egyik legnépszerűbb gyógynövényünk bizony csak azok számára gyógyító hatású, akik nem allergiásak rá. De azoknak is érdemes vigyázniuk vele, akik parlagfű allergiától szenvednek, ugyanis az ő tüneteiket is fokozhatja. Helyette ültessünk inkább levendulát, gyapjas kakukkfüvet vagy mentát, amiből szintén remek teát lehet főzni.

Mindezeken felül fontos, hogy olyan növényeket válasszunk, amelyek ellenállnak a betegségeknek, a beteg növényeken élő gombák spórái ugyanis szintén allergiás tüneteket válthatnak ki az arra érzékenyeknél.

Még több képért kattintson a fotóra!

Munkavégzés a kertben

Ahhoz, hogy megvédjük magunkat az allergiás tünetektől, kertünket rendszeresen gondoznunk kell, annak, aki allergiás, azonban az sem mindegy, hogy mikor és hogyan végzi a kerti munkát. A pollenszám reggel 6 és déli 12 óra között a legmagasabb, és szeles, napos, száraz időben is magasabb a pollenkoncentráció, ezért kerüljük ezt az időszakot. Aki pedig kifejezetten a pázsitfűfélékre allergiás, viseljen fűnyírás közben maszkot és védőszemüveget, gazolás közben pedig kesztyűt. A mulcs az egyik legnépszerűbb talajtakaró, de kedvez a penészgombák megtelepedésének, ezért az arra érzékenyek válasszanak helyette más megoldást, de fontos, hogy ősszel az avart is mindig időben eltakarítsuk, ugyanis ott is megtelepedhet ez az ártalmas gombafaj.

Az üresen álló telekről se feledkezzünk meg!

A parlagfüvet azontúl, hogy allergiát okoz, azért is érdemes irtanunk, mert súlyos büntetést róhatnak ránk, ha elmulasztjuk. Míg a házunk körüli kertben ez természetes, hétvégi telek, vagy egy üresen álló építési telek esetében már hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla.