Bedőlve – az AL Holding felszámolásának részletei

Fénykorában heti 80–100 lakásvásárlási érdeklődést kezeltek az AL Holding ügyfélszolgálatosai, 2009 második felében viszont már csak legfeljebb 5 kósza hívás tévedt be hetente. Ez a két szám jól leírja, milyen mértékben borult az egykori Angyalföldi Lakásépítőből létrejött vállalkozás üzleti modellje.

A modellt 2006-ban alakították ki, s annak megfelelően a központ minden lakóparképítésre 95–100 százalékban birtokolt külön projektcéget hozott létre, míg néhány nagyobb projektbe kisebbségi tulajdonosként is beszállt. A 2008 őszén hozzánk is berobbant pénzügyi világválság kőkeményen érintette a holdingot, mert az AL tagvállalatai nagy tőkeáttétellel, sok hitellel működtek. A válság miatt a lakosság is elhalasztotta lakásvásárlásait, nehezebben is jutott ingatlanhitelhez. A kegyelemdöfést a 2009. június 30-i áfaemelés adta meg. Gyakorlatilag esély sem volt arra, hogy a 20-ról 25 százalékra emelt forgalmi adót a lakásértékesítők áthárítsák a vevőkre, ez is növelte a mínuszt.

A finanszírozás összeomlott, a cégnek nem voltak bevételei, már több projektcég is csúszásban volt a finanszírozásra felvett hitel törlesztésével – írja a Figyelő. A holding igazgatósága a 2010. május 27-i közgyűlésen tőkepótlást kért, ezt azonban minden tulajdonos elutasította. Mivel a tőkét senki nem pótolta, de a projekt-leányvállalatok mögött kezességek sora, biztosítékrendszer állt, elkerülhetetlen lett a vég.

A veszteségek mértéke jórészt azon múlik, hogy a felszámoló miként tudja értékesíteni a bankhitelek fedezetéül szolgáló telkeket. A cég egykori alkalmazottai mindenesetre megkapták pénzüket, gyakorlatilag az adóhatósággal szemben sem maradt tartozás (kivéve egy helyi iparűzési adót érintő vesztes pert). A csoport – beleértve a szintén felszámolás alá került CMA generál-kivitelezőt – így is mintegy 1 milliárd forintnyi külső partneri veszteséget hagy maga után. A kifizetetlen számlák (alvállalkozók, tervezők, pár előleget befizető lakásvásárló felé) 100 millió forintra, a ki nem fizetett garanciák 250 millióra rúgnak. Sokkal nagyobb tétel a három, egyenként 2-2 telekkel beragadó bank (az OTP, az Erste és a Raiffeisen); ezek a telkek eladásával igyekezhetnek a kárt enyhíteni, de ahogy lakások iránt nincs manapság kereslet, úgy telek iránt sincs, így vélhetően a bankoknál 600–700 millió forintnyi bukás összejöhet. Maga az AL Holding 4-5 autó lízingdíjával és néhány elvesztett perrel égett bent, az igazi veszteség a leányvállalatoknál realizálódik.

Az 1999-ben alapított AL Holding tulajdonosai elvesztik a 2001-ig befizetett 500 millió forintnyi jegyzett tőke egy részét, emellett 770 millió forint megszavazott, de soha ki nem vett osztalékuk is elúszott (2002 és 2004 között még 300 millió forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok). A cég ugyanis papíron sokszor volt nyereséges, ami után osztalékot szavaztak meg a tulajdonosok, ám ezt nem tudták elvinni, mert a nyereség virtuális volt, például a projektcégek által fizetett kamatokból származott, vagy el nem adott készletekben, garázsokban, üzlethelyiségekben képződött. A projektcégek felszámolása után a tulajdonosoknak egészen biztosan nem marad semmi.

További részleteket a Figyelő csütörtökön megjelenő számának 36-37. oldalán olvashat.