Ránk pirítottak Brüsszelben – Kérdéses illetékügyek

Az Európai Bíróságon indít eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság, a lakóingatlan-vásárlásról szóló diszkriminatív illetékjogi rendelkezések miatt, közölték csütörtökön Brüsszelben.

A kifogásolt rendelkezések – olvasható az
indoklásban – hátrányosan érintik azokat az adófizetőket, akik más tagállamban
lévő lakástulajdonuk értékesítésével vásárolnak ingatlant Magyarországon. E
rendelkezések a brüsszeli bizottság szerint nem egyeztethetők össze a személyek
szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának jogával – adta hírül az
MTI.

A
magyar jog értelmében az a személy, aki Magyarországon lakóingatlant vásárol,
annak értékével arányos illetéket, úgynevezett visszterhes vagyonátruházási
illetéket köteles fizetni. Ha a saját tulajdonú lakóingatlan megvásárlását
megelőzően vagy azt követően az adófizető értékesíti addigi magyarországi
lakóingatlanát, csak akkor kötelezett illetékfizetésre, ha a megvásárolt
ingatlan értéke meghaladja az értékesített ingatlan értékét, és abban az esetben
is csak az értékkülönbözet után.

Ha azonban magyarországi lakóingatlan
vásárlásakor az adófizető más uniós tagállamban lévő lakóingatlanát értékesíti,
az illetéket nem az értékesített lakóingatlan értékével csökkentett különbözet,
hanem a megvásárolt ingatlan teljes vételárának arányában számítják ki.

Ennek következtében azok a személyek, akik más tagállamban lévő
lakóingatlanuk értékesítésével költöznek Magyarországra, hátrányt szenvednek
azokhoz a magyarországi lakosokhoz képest, akik új lakástulajdonukra
magyarországi lakóingatlan értékesítésével tesznek szert. Holott előfordulhat –
jegyezte meg az indoklás -, hogy a más tagállamban ingatlanukat eladó, majd
Magyarországon ingatlant vásárló személyek az előző, külföldi ingatlanuk
megvásárlásakor a magyarországihoz hasonló mértékű illetéket fizettek.

Az EU legfőbb végrehajtó testülete ennek alapján úgy véli, hogy a
kérdéses magyar szabályozás korlátozza az Európai Unió polgárainak a tagállamok
területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a munkavállalók
szabad mozgását és a letelepedés szabadságát.

Mivel Magyarország a
szóban forgó illetékjogi szabályokat nem módosította a részére tavaly június
26-án elküldött indokolással ellátott véleménynek megfelelően, az EU-bizottság
úgy határozott, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az esetet.