Mit hoz a jövő a szállodásoknak?

A válság egyik nagy vesztese a turizmus lehet, már ősz óta érződik a kereslet visszaesése a piacon. Budapest ezen belül is még érzékenyebben reagálhat az eseményekre, amit úgy látszik, a fejlesztők is felismertek, s számos szálloda projekt került elhalasztásra az elmúlt időszakban.

Megoszlanak
arról a vélemények, hogy az eredeti hotelfejlesztési számok eleve irracionálisak
voltak-e, és nem csak a projektek halasztásáról, de teljes újragondolásáról
van-e szó. A hotelpiac kilátásairól, két szakértőt kérdeztünk, az egyik Ganczer
Gábor, az Accent Hotel Management Kft. tulajdonos-ügyvezetője, míg a másik, Dr.
Fürjes Balázs, a WING Zrt. szállodafejlesztésekért felelős
vezérigazgató-helyettese.

Kinek lesz pénze nyaralni?

A turizmus, és éppen
ezért a szállodák is nagyon érzékenyen reagálnak a gazdasági válságokra,
szeptember óta csökken a külföldiek foglalásainak száma, jelenleg 10-15
százalékosnál tart a forgalomkiesés. Ráadásul a főváros még a vidéknél is
rosszabb helyzetben van, ugyanis a beutazó turizmusból származó bevételek
valamivel több, mint 75%-a a budapesti turisztikai régióban realizálódott. Ez a
szám pedig erősen kérdésessé teszi, hogy a belföldi kereslet ellensúlyozhatja-e
a kieső külföldit. A szállodafejlesztők is, úgy tűnik, megijedtek a negatív
kilátásoktól, s csak Budapesten több mint 20 hotelprojekt került parkolópályára.
Ennek hátterében a dráguló építési költségek, a bankok által elvárt magasabb
önerő, illetve a pénzintézetek akadozó hitelezési hajlandósága áll. A válság
miatt, elhalasztásra került a Molnár utcában tervezett négycsillagos butikhotel,
mely nem jutott hitelhez, nem épül meg a Fiumei úton tervezett szintén
négycsillagos szálloda, és a Dohány utcai Hungária fürdő. A fejlesztők tehát
kivárnak, a legrosszabb helyzetben azok vannak, akik már elindították a
projektjüket. 2009-ben 517 szoba áll építés alatt, ezek 13%-a ötcsillagos, míg
87%-a a négycsillagos kategóriába esik.

Jó
hír lehet azonban a hotelpiacon, hogy megújult az érdeklődés a fapados
légitársaságok részéről Magyarország iránt. Ez a jövőben az alacsonyabb
kategóriás szállodáknak kedvezhet, ugyanis a turisták vélhetően kisebb keretből
utaznak majd, így az olcsóbb repülőjegyeket, és az olcsóbb szállásokat
részesítik majd előnyben. Ezt felismerve szintén növekedett a befektetői
érdeklődés az alacsonyabb költséggel járó 2*-os szállodák hotelek iránt, melyek
kínálata egyelőre elég korlátozott, a jövőben, ezt a kört erősítve új modern
épületek kerülhetnek felhúzásra.

Esik a forgalom a szállodákban, de a fejlesztők még nem
aggódnak?

Ganzer Gábor kérdésünkre elmondta, hogy jelentősen
visszaesett az idegenforgalom Budapesten a gazdasági válság kirobbanása óta,
akár az üzleti, akár a szabadidős turistaforgalmat nézzük, ez előbbi egyébként
nagyobb mértékben. Az év elején körülbelül 15-20%-kal látogattak el kevesebben
Magyarországra, mint korábban. A szabadidős turizmus tekintetében a visszaesés
már ősszel érzékelhető volt, az üzleti esetében azonban, ekkor még kevésbé
lehetett ezt látni, csupán az év elejétől érzékelhető jelentősen. A szabadidejük
eltöltésére érkező vendégek száma vélhetően a továbbiakban is kevésbé fog
lecsökkenni, a szakértő szerint, abban bízhatunk, hogy azok az angol, és német
turisták, akik korábban egzotikus utazásokat terveztek, most esetleg inkább
megelégszenek majd egy kelet-közép-európai városlátogatással.

A kereslet
elmúlt hónapokban tapasztalt egyértelmű visszaesésére sok szálloda managementje
árcsökkentéssel reagált, míg a nagyobb láncok az elbocsátásokhoz, mint
lehetséges költségcsökkentési egységekhez fordultak. Ez utóbbi egy-két hónap
során megoldást jelenthet, ezután azonban nem csökkenthetők majd tovább ilyen
formában a költségek. Az árcsökkentés is csak ideig óráig jelent tűzoltást –
vélte Ganczer Gábor – inkább más stratégiára van szükség. Egy lehetséges
alternatíva lehet az árakba történő plusz szolgáltatások beépítése, vagy a
desztinációs marketing erősítése. A felkészülés pedig nem árt, ugyanis a korábbi
évek év eleji 45-60%-os kihasználtsággal szemben most csupán a szálláshelyek
20-32-35 százaléka foglalt, s az arány vélhetően nem sokkal lesz majd 50-55
százalék fölött a főszezonban sem. Budapestet egyértelműen a külföldiek
célpontjának lehetett tekinteni az elmúlt években, a belföldi turizmus nagyon
alacsony szinten mozgott, s ugyan vannak törekvések jelenleg a belföldi turisták
számának növelésére, vélhetően nem tudják majd pótolni a kieső külföldiek
számát.

Dr. Fürjes Balázs szerint is, a jelenlegi gazdasági helyzet
következtében jó néhány budapesti szálloda nehéz helyzetbe kerülhet, ugyanakkor
úgy vélte, a fejlesztők számára talán mégsem ennyire szörnyű a helyzet. Budapest
az Európai Unió hatodik legnagyobb városa, a kontinens szívében, így minden
adottsága meg van ahhoz, hogy jó központ lehessen, amely a mainál jelentősebb
üzleti- és szabadidős turizmust vonz. Bár a jelenlegi piaci környezet a
fejlesztők számára sem kedvez, azért a válságnak egyszer vége lesz, s a jelenleg
fejlesztés alatt álló szállodák, 2-3 év múlva, kedvezőbb piaci feltételek között
nyithatnak meg. A most megkezdett fejlesztések ugyanis, a jövő év előtt még
kivitelezési szakaszba sem kerülnek. Akik mégis a beruházások leállítására
kényszerülnek, azok ezt, elsősorban a beszűkült banki hitelezés miatt teszik. Ma
jóval nehezebb, ha egyáltalán lehetséges kölcsönhöz jutni, mint korábban, mondta
el a WING vezérigazgató-helyettese.

Túl sok volt a hotelfejlesztési terv, vagy
mégsem?

Korábban számtalan hotelfejlesztési projektet terveztek
megvalósítani Budapesten, ezek az elképzelések azonban irreálisak voltak, a
kereslet nem indokolt volna ekkora kínálatbővülést. Ganzer Gábor szerint, úgy
lehetne megfogalmazni, hogy szinte mindenki, aki már nem tartotta bombaüzletnek
a lakás, irodafejlesztést, vagy félt a kiskereskedelmi ingatlanpiactól, az a
szállodaépítés mellett döntött, jelentős profitot remélve. A fejlesztések
jelenleg leálltak, s vélhetően a válság nem múlik majd el nyomtalanul. Sokan
felül fogják bírálni korábbi döntésüket, s újragondolják a projekteket – vélte
Ganzer Gábor.

Dr. Fürjes Balázs is hallotta már azt a többektől
elhangzott gondolatot, hogy túl sok szálloda építését tervezték az elmúlt
időszakban, elegendő szálloda van már így is. A vezérigazgató-helyettes azonban
határozottan azt gondolja, hogy az új, jól kitalált, jó elhelyezkedésű,
korszerű, kategóriájában – legyen az fapados, középkategóriájú vagy
luxusszálloda – minőségi kínálatot jelentő, értelmes szolgáltatás-csomagot
kínáló, képzett, vendégbarát személyzettel, erős menedzsmenttel működtetett
szállodafejlesztéseknek lesz helye a piacon, éleződik a verseny, és a rosszabb
szállodák fogják ezt megsínyleni. Ez volt látható az elmúlt években az
irodapiacon is. Budapesten még bőven van igény, új és szép szállodákra, hiszen
jelenleg még sok olyan is található a piacon, melyek a múlt rendszer termékei,
magukon hordozva ennek külső jegyeit. Elavultak, csúnyák, és a szolgáltatás
színvonala is hagy kívánnivalót maga után. A jövő, a főváros szempontjából
mindenképpen az üzleti és konferencia turizmusé, már ma is több, az ebben rejlő
lehetőségeket kihasználására törekvő szálloda van. Különösen sokat segíthetne a
turizmusnak, ha – fővárosi, állami részvétellel – végre valóban megvalósulna egy
öt-hatezer fő befogadására is alkalmas, korszerű, rugalmas térkialakítású
konferenciaközpont, mondta el Dr. Fürjes Balázs.

Milyen szállodákra
lesz kereslet a jövőben?

A hotelpiac különböző szegmenseit eltérően
érintheti a válság, Ganczer Gábor szerint. Vélhetően a drágább árfekvésük miatt,
az ötcsillagos szállodák lehetnek a legnagyobb vesztesek, míg a három csillagos
szállodák profitálhatnak a jelenlegi helyzetből. A válság ráadásul jól jöhet a
kétcsillagos hoteleknek is, ezek modern fajtáiból azonban ez idáig még kevés
volt. Egyelőre a külföldieknek a két csillagos magyar hotelek esetében még
mindig a régi munkásszállók kép jut az eszébe, ezért igazán sikeresek csak
nemzetközi láncként lehetnek ezek a szállástípusok. Ugyancsak nagyon fontos
azonban a márka a háromcsillagosok esetében, előtérbe kerülhetnek a butik márkák
a jövőben.

Dr. Fürjes Balázs a WING Zrt. szállodafejlesztési terveivel
kapcsolatban elmondta, a Budapesten kívüli szállodapiacot tekintve, elsősorban a
nagyvárosokban látnak lehetőségeket szállodaépítési szempontból, melyekben
branded szállodák kaphatnak helyet. Általános elv lehet a szállodák
csillagszámát illetően, hogy elsősorban a helyszín határozza meg azt, hogy
milyen típusú szállodát éri meg egy adott helyre építeni. Így például a
kétcsillagos hoteleknek is lehet relevanciája, egy nem túl magas telekár, és
szobaszám mellett megfelelő helyszínen.

A WING-nek jelenleg négy
szállodaprojektje áll elékészítés alatt. Ezek 2011 és 2012-ben nyílhatnak meg.
Stratégiájuk lényege, hogy olyan nagyvárosi, elsősorban az üzleti- és
konferencia turizmusra építő szállodákat fejlesztenek, amelyek valamely nagy
nemzetközi lánc üzemeltetésében működnek majd. Így minden esetben üzemeltetési
megállapodást kötnek egy-egy jól ismert, Magyarországon már jelen lévő, vagy
esetleg még nem jelenlévő szállodalánccal. Előkészítési szakaszban vannak a
projektek, folyik a tervezés és az üzemeltetési szerződések tárgyalása, a láncok
versenyeztetése, erős az érdeklődés. Tényleges banki finanszírozásra jövő
ilyenkor lesz majd szükség. Ez időt ad a bankoknak és a WING-nek is az alapos
előkészítésre, ami megkezdődött.

Székesfehérváron egy 3-4 csillagos,
üzleti hotel szerepel a tervek között, a Moszkva térre, a Posta Palotába egy
jelentős konferencia kapacitással rendelkező, 4-5 csillagos, 250 szobás
szállodát szeretnének építeni, amely ráadásul reggeliző és vacsorahely
lehetőségeinek köszönhetően közkedvelt lesz a nem szállóvendégek körében is. Az
Andrássy útra ennél kisebb, bensőségesebb, luxus butikhotelt képzeltek el, s nem
utolsó sorban megemlítve, negyedik fejlesztés, a Clark Ádám téri szálloda is
tervezési fázisban tart, mondta el Dr. Fürjes Balázs.